Egy év az életünkből (Szívek szállodája) (2016–2016) 73% 256★

Az az igazság, hogy nem voltam elájulva. Azt a bizonyos Gilmore varázst nem mindig éreztem. Akadtak olyan szálak a történetben, amiket egyszerűen nem tudtam hova tenni, kerestem a miérteket, de választ nem kaptam. spoiler
Én leginkább úgy éreztem, hogy ez a 4 rész csak amolyan bevezető epizód volt. Történt is valami, meg nem is. Hiányérzetem támadt. Megnyitottunk pár szálat, de lezárást nem sok kapott. spoiler Sőt a lehető legnagyobb pofont adták a végén. Az utolsó másodpercben!!! Itt most kihagynám azt a 1,5 órát, amíg feldolgoztam és magamhoz tértem a sokkból. Ezt se értettem. Azért tették be a legutolsó pillanatra, hogy még lehessen folytatni, ha a nép úgy kívánja? Vagy eredetileg is az volt a terv, hogy Rory önmagát keresve rohangál London és Amerika között, majd a végén robbantja a nagy hírt?

Szerintem sok szereplőnek egyáltalán nem volt haszna, csak azért kerültek be, hogy elmondhassák, hogy őket is bele szuszakolták. Igen, hiányoztak volna, ha nem jelennek meg, de ha erőltetett, akkor még rosszabb. Az egész mindenség alatt egyetlen olyan jelenet(sor) volt, amit úgy tényleg, igazán élveztem. spoiler

Van mit emészteni. Nem vagyok igazán megelégedve. Több kérdésem lett, mint ahány választ kaptam. De maradjunk annyiban, hogy a pörgős párbeszédek, a humor és a stílus maradt, ami a leglényegesebb. Anélkül már nem is lenne a sorozat önmaga. A 4 részt megnézve csak toporzékolni tudok a folytatásért, mert ez így kegyetlen volt. A készítők szépen lemészárolták a rajongókat. :D

Könnyednek és szórakoztatónak semmiképp sem nevezném, de nekem többet adott ez a sorozat, mint az eredeti. És jóval reálisabb is volt.
Persze csalódást okozott, hogy Rory élete épp széthullik – de az a pont, ahol az eredeti sorozat véget ért, sajnos nem volt garancia a sikerre. Egy újságírói/irodalom bölcsész Ba diploma semmit nem ér az életben – ezt egyébként a saját környezetünkben is sokan lenézik és Amerikában is. Valószínűleg ott is 100 bölcsészből 2-3 kerül be olyan állásba, aminek egyáltalán köze van ahhoz, amit tanult. (Legyen 10, ha a tanári állásokat is nézzük.)
Rory az egyetem után szerencsét próbált és közel egy évtized után belefáradt a próbálkozásba, feladja. A magánélete katasztrófa, nincsenek új barátai azóta és Logan szeretője, aki egyébként az esküvőjére készülődik.
Látszik, mennyi fájdalmat okoz neki az erőltetett nyitott kapcsolat, csak azért tart egy barátot, hogy az egója ne sérüljön. De enyhén szólva is gondjai vannak az elköteleződéssel, kötődéssel. spoiler
Különösen fájdalmas volt nézni, hogy tíz évvel azután, hogy elhagyta a saját kis megszokott környezetét, még mindig elvárja, hogy őt „The Rory Gilmore"-ként ismerjék és tárt karokkal fogadják, mindenki őt akarja. Az állásinterjús jelenet nagyon cringe.
Nem ő az egyetlen, aki bedőlt az amerikai álomnak és a tündérmeséknek: annak, hogy bármi lehet belőled, hogy keress tovább, mert meg fogod találni az igazit – akár munka, akár párkapcsolat terén. De egyszer csak arra ébredsz, hogy elmúltál harminc, körülötted „mindenki" elköteleződött, stabil munkahelye, családja van és kifutottál az időből – volt ehhez kapcsolódóan egy nagyon szomorú jelenet, ahol Rory sírva fakad és azt mondja: „bárcsak újra 20 éves lennék".
Stars Hollowban a „bukott harmincasok” csoportja kész befogadni őt. Nem egyedi jelenség, hogy valaki elköltözik az egyetemre, aztán szerencsét próbál, de nem jön be neki az élet, és inkább hazaköltözik a kisvárosba, ahonnan származott, vagy egyenest a szüleihez, hogy a lakbért megspórolva tőkét gyűjtsön a következő ugráshoz.
Borzasztó idegesítő, ahogy erre a helyzetre tagadással reagál. A „welcome back" köszöntésekre gyerekesen annyi a válasza, hogy „nem, nem jöttem vissza". A hozzá hasonló helyzetben lévők társaságát elutasítja. Az „írok egy könyvet és akkor majd minden jó lesz" stratégia is csak egy lufi, nem valódi terv. Mikor egy valódi lehetőséget kap – végezzen Ma-t és tanítson – felháborodik és nem akarja csinálni. Viszont fizetés nélkül elvállalja a helyi újság szerkesztését, így kapaszkodva az összetört álmaihoz.
És akkor jön a terhesség, gyakorlatilag ugyanabban a helyzetben köt ki, mint az anyja. El tudom képzelni, hogy folytatódik a története – az anyjánál amúgy is kell a munkaerő az új hotelban, marad a családi vállalkozásban, esetleg átveszi később a vezetését. Egyedülálló anyaként pedig ugyanúgy rátelepszik majd a gyerekére a fiatalságához ragaszkodva.

Lassan hét hónap telt el, mióta kijött, és megnéztem. Akkor úgy éreztem, jól sikerült, de másnap már kezdett oszlani a köd, amit Stars Hollow visszatérése okozott, és egyre több minden tűnt fel, ami nem lett jó. Ezért is tartott annyi ideig, míg eljutottam az értékelésig. Mert nem tudtam, mit írjak, mit is gonolok valójában.

Mindenképp megvolt számomra a Gilmore Girls hangulat. Főleg az első részben. Jó volt újra látni mindenkit, viszont zavart, hogy a többség csak cameozott. Értem én, hogy ennyit vállaltak a színészek, de kicsit olyan hangulata lett, hogy mindenkit gyorsan bele akartak sűríteni. Ami végülis igaz, csak másképp is megoldhatták volna, amennyire híresztelték, mennyi mindenki tér vissza…

Történések szempontjából volt már probléma. Lorelai nem úgy viselkedett, ahogy azt tőle megszoktuk. Ugyan már, spoiler de elvesztegettek vele rengeteg időt. És ha már időpocsékolás. A Stars Hollow musical. Az első egy-két percben tetszett, mert olyan volt, mint régen, na de a tizedik percben már nem érdekelt. Most valahogy az Emily-Lorelai viták sem tetszettek, valahogy túlzásnak éreztem némelyiket, meg erőltetettnek. Rory és spoiler És ami nagyon nem tetszett még, az az utolsó „négy” szó és úgy a vége. spoiler

Rory. Na ő az, akit utáltam. Rettenetesen kiakasztott, már az eredetiben is, a hatodik évadban kezdtem megutálni, mert olyan fellengzős sznob lett, akiket közben elítélt. Felsőbbrendűnek tartja magát, annyira, hogy képes elmenni egy állásinterjúra készületlenül, mert akarják őt, és így biztos benne, hogy teljesen mindegy mit csinál, megkapja a munkát. Meg alapból is szerintem mindig azt várja, hogy mindent elétegyenek, mert megszokta.

Azért volt, ami tetszett. spoiler Ami mindent vitt, az Emily feljődése volt. Egyszerűen imádtam, ahogy lépésről lépésre haladt, és imádom, akivé vált, és ahová eljutott.

Összességében kicsit csalódtam, mert annyira nyomták, hogy mennyi mindenki visszatér, megtudjuk az eredeti utolsó négy szó tartalmát, minden szuper lesz. Erre kaptunk csomó töltelék jelenetet, hogy elmondhassák, hogy a legrandomabb szereplő is visszatért, közben pl. Lane-nek volt vagy két jelenete, és alig történt érdemleges. Sajnálom. :(

Bele tudnék kötni egyes részletekbe de nem akarok. Ez a négy rész egy komplett, tökéletes Gilmore-élmény.

Ó, mennyire vártuk ezt a pillanatot és rögtön kaptunk 4 x 1,5 órát belőlük. Annyira örülök! ♥
Persze más, a szereplők a kb 10 év alatt sokat változtak (nem mindenki :D), a történet átalakult, már nemcsak Stars Hollow a helyszín, nincs minden reggel a kávézóban Lor és Rory, de azért mégis ők a csodálatos Gilmore-lányok! :*
Olyan, mintha egy négy részes mozifilmet néznék, nem is a sorozatot, ugyanakkor valahogy mégis hozza a hangulatát, a nagyvárosi jelenetek és a sok modern dolog (Facebook, Twitter, mindenféle mai hírességek említése) ellenére is.
Kedvenc részeim a Tél és az Ősz lettek, a negyedik epizód valami fantasztikus, megható visszagondolni az első évad első epizódjára, hogy milyen messziről indult a történet, Luke és Lorelai története vagy épp a könyvmoly Rory élete.
Emily pedig elképesztő átalakuláson ment keresztül, különösen Lorral való kapcsolata (bár ez a 7 évad alatt is így volt). Az a telefonbeszélgetésük az Ősz epizódban teljesen kikészített, annyira gyönyörű. Nincs túlragozva, de mégis rengeteg mindent helyretesz köztük. Hihetetlen, hogy spoiler.
Rory karaktere egyedül, akit az eredetihez képest meglehetősen karakteridegennek érzek, a Logan-szálra gondolva. Miért kellett ezt így?! Viszont a sok utalás a régi epizódokra annyira jó és az, hogy még az Élet-halál brigád tagjai is felbukkannak, imádom! ;)
Most, hogy másodszor, közvetlenül a 7 évad után nézem újra ezeket a részeket, sokkal nagyobb hatással van rám, mint amire emlékeztem a 7 évvel ezelőtti, első megnézéskor.

Sajnos nagy csalódás volt, nem hozta az eredeti Gilmore hangulatot, és voltak részek/jelenetek amiket kifejezetten untam :(

Hogy lehet így befejezni? :(
Értem, hogy ez Lorelairól szól inkább, de nem hiszem, hogy Rory ezt a zárást érdemli. spoiler

Furcsa, hogy imádom ugyan a Gilmore Girls-t, mégis csak most jutottam el odáig, hogy megnézzem még ezt a 4 epizódot is. :) Anno valamiért csak az első részig jutottam – na most pótoltam a lemaradást. :)
Nehéz bármit is írnom, tekintve, hogy tényleg kb. 13 éves korom óta részei a Gilmore lányok az életemnek: velem voltak a középiskolás éveimben, vittem őket magammal dvd-n a főiskolai koliba, és most Rory-val közel egyidősen, felnőttként, a párommal közös házunkban (nemrég költöztünk be) is őket néztem. :) Újra és újra és újra. Igazából annyi változott, hogy már egyre inkább tudok azonosulni Lorelai-jal is, de a Rory-ság valószínűleg örökké megmarad bennem is. :))
Szerintem ezt a 4 részes kis miniszériát igazán azok fogják érteni és értékelni, akik végigélték Gilmore-ékkal azt a 7 évadot. :) Mert bizony ez inkább egy nosztalgia-évad lett. 9 évvel az eredeti sorozat befejezése után megjelennek benne újra az egykori szereplők (olyan egészen apró szerepekkel bíró, ugyanakkor felejthetetlen mellékszereplők is, mint Miss Celine, Emily stylist-ja. :)) És nem mellesleg ő alakította Drellát is, a hárfást: azóta is nagy szívfájdalmam, hogy ő nem szerepelt anno többször, mert az övé is egy nagyon színes karakter volt). És sajnos olyan színész is van, aki már nincs az élők sorában, ezért nem szerepelt a minisorozatban, de úgy gondolom, az ő karakterét is méltóképpen írták ki a sorozatból, szép emléket állítva ezzel a színésznek is spoiler. Bár szerepük szerint magát a karaktert gyászolják a színészek, de némely jelenetnél azért nagyon látszott, hogy mennyire valódi a gyászuk, a színész irányában is, és ez nagyon meghatott spoiler.
A történet maga nem egy nagy szám ebben a minisorozatban, ugyanakkor melengette a szívemet, hogy újra láthatom őket, ennyi év múltán is. :) Nagyon jó volt nosztalgiázni velük.
A vége pedig… Na ott azért volt egy csattanó. :) spoiler
Kíváncsi vagyok, vajon lesz-e egyszer folytatása a minisorozatnak, és választ kapunk-e minderre a kérdésre, vagy ez volt a végszó a Gilmore lányok történetében. :)

Csalódott vagyok :(

Csalódtam ebben a pár részben. Jó volt újra látni mindenkit, de ez már nem olyan volt, mint az eredeti sorozat. Kicsit a humor is kikopott belőle és a szereplők is megváltoztak. Tetszett így is, de sajnos nem igazán adta vissza az eredeti hangulatát.
Na meg egyáltalán mire volt jó ez a pár rész? Mert igazából nem történt semmi érdemleges, kivéve hogy spoiler Meg hát nem is volt sok közös jelenetuk a lányoknak, Stars Hollowban is alig voltunk. A végén persze elhintettek egy nagy hírt, ami folytatásra adhat okot, de ha nincs, akkor meg nem értem az egész lényegét..