Rocky V. (Rocky V.) (1990) 66% 97★

Az a baj, hogy sok lehetőség lett volna a történetben, de a Rocky V. nem kezdett velük semmit.
Tommy karaktere annyira nem lett érdekesen megírva, hogy érdekeljen a közte és Rocky közötti konfliktus, pedig ez lett volna az egyik lényeg.
Rocky elszegényedésével sem kezdtek sokat, az, hogy visszatér az alapokhoz i egy érdekes dolog lett volna.
Az egész kicsit giccses, sokkal erősebben is meg lehetett volna csinálni. A végén úgy tűnik, hogy zárófilmnek szánták, de annak nagyon semmilyen.

Stallone húzta-nyúzta a Rocky szériát, de igazi lezárást nem kapott, annak ellenére, hogy lényegében mindegyik rész kerek egész. Szóval a Rocky V ötlete nem volt hülyeség, pláne úgy, hogy Slynak voltak elképzelései, és igyekezett a sorozatot visszaterelni az alapokhoz. A végeredmény felemás, és jelen filmet gyakran szokás a széria leggyengébb darabjaként emlegetni. Igazából nem ok nélkül.
A visszavonuló, edzői székbe ülő Olasz Csődör, mint ötlet príma. Az, hogy elveszti minden vagyonát, és ismét alulról kell kezdenie, szintén remek alap, hogy a karakterek közötti kapcsolatot építsék. Az, hogy konfliktusba kerül a tanítványával, abszolút ütős elgondolás. Nos, a végeredmény az lett, hogy kaptunk egy olykor TV-filmeket és brazil szappanoperákat idéző filmet, mely a feldobott ötleteit csak megvillantja, véletlenül sem kezd velük valami érdemlegeset.
Rocky tanítványa, Tommy Gun teljesen jellegtelen, de legalább idegesítő. Rockytól való elpártolása elég jellegtelenül van bemutatva, de legalább amikor a riporterek kiosztják, kellően szórakoztató jelenet. Ellenben az marha idegesítő, ahogy kierőltetnek egy Barátok köztbe illő családi drámát azzal, hogy Rocky többet foglalkozik Tommyval, mint a saját fiával, aki ezért toporzékol, fülbevalót hord és cigizik. Rocky Jr.-hoz kapcsolódik még az ultragáz iskolai verekedős rész is, ahol ellopják a kabátját, majd emiatt később úgy szarrá veri az iskola bully-ját, hogy az rögtön a k*rvája lesz.
A püfölésnek hála amúgy is helyre áll a világ rendje. Rocky szétveri Tommyt egy utcai bunyóban – jó vérfrissítést, mégis fura –, hogy aztán a film végén kijelentse: „Én tulajdonképpen mindenkit szeretek.”
Nyilván nem nézhetetlen a film. Adrien karaktere a tartásával, Rocky kőkemény támogatásával még mindig szerethető. De a címszereplő megnyomorodása is itt-ott erőteljesen van érzékeltetve, és az előző rész irreális bunyóját sikerült úgy továbbszőni, hogy az Rocky számára egy be nem gyógyuló seb, egy rémálom legyen.
A film viszont lagymatag, lassan csordogál, emlékezetes pillanat pedig alig akad. A meghatónak szánt Mickey flashback is inkább szirupos, mintsem hatásos. Conti zenéje azonban még mindig csúcs, ellenben a sok rap és hip-hop muzsika egyáltalán nem illik a franchise-hoz. A Rocky V láttán valóban azt érezheti a néző, mintha egy kiöregedett, felkészületlen bokszoló szállna ismét ringbe, hogy aztán csak árnyéke legyen régi önmagának. Nyilván ezt Sly is belátta, hiszen 2006-ban még egyszer visszaküldte ezt a számára oly kedves karaktert a ringbe, hogy méltó búcsút vegyen tőle.

Ne figyelj a negatív kritikákra, ha a szíveddel nézed, nem az agyaddal, ez az egyik legjobb rész.

Sokáig ez volt a Rocky-sorozat záró filmje, de szerencsére végül nem így lett. Rocky visszakerül a régi környékére, a régi edzőtermébe. A film tele van nosztalgikus elemekkel, ám ezek nem igazán váltak a javára. Rockyból edző lesz, felkarol egy fiatal srácot, aki azonban végül hátat fordít neki. Elmarad a szokásos küzdelem is a film végéről: Rocky most csak az utcán küzd meg ellenfelével.

Rocky <3 <3 <3

A filmsorozatban összességében a legkevésbé kedvelt részem. De közben mégis szeretem.
Olyan se veled, se nélküled a viszonyom hozzá.