A film 1951-ben játszódik, Elizabeth Bishop, amerikai írónő, és Lota de Macedo Soares, brazíl építésznő tragikus szerelmének igaz történetét meséli el. Elizabeth Bishop, a New York-i költőnő inspiráció után kutat munkájához. Rio de Janeiróba utazik, hogy meglátogassa régi főiskolai barátnőjét,… [tovább]
Ritka virágok (2013) 11★
Képek 2
Szereposztás
Miranda Otto | Elizabeth Bishop |
---|---|
Glória Píres | Lota de Macedo Soares |
Tracy Middendorf | Mary |
Treat Williams | Robert Lowell |
Kedvencelte 3
Várólistára tette 49
Kiemelt értékelések
Gyönyörű szép és megható szerelmi, életrajzi történet Elizabeth Bishop Pulitzer-díjas költőnő életéről, csodálatos brazil tájakon, buja képi világgal és érzelemdús ábrázolásmóddal!
Sokszor nézhető kategória!
Glória Pírest még a Homok titkaiból ismerem, bár arra nem emlékszem, hogy ott kit alakított és hogyan, de már ennyi is elég volt ahhoz, hogy ne várjak tőle túl sokat. Nos. Csalódtam, méghozzá óriásit és pozitívan. Nem ismertem Lota de Macedo Soarest, sem a munkásságát, az viszont biztos, hogy a színésznő annyira jól hozta az építésznő karakterét, hogy minden elismerésem.
A történet számomra teljesen új volt, korábban nem hallottam Elizabeth Bishop és Lota de Macedo Soares kapcsolatáról, az viszont biztos, hogy a film után egy életre megjegyeztem őket. Nem nagyon tudok mit mondani, nagyon szépen felépített életrajzi film, amin nincs mit szépíteni, amibe nem lehet belekötni, hiszen maga az élet írta.
szép és megható szerelmi történet, amely Elizabeth Bishop, Pulitzer-díjas költőnő és partnere, Lota de Macedo Soares, brazil építész életébe enged bepillantást előbbi 1951-es Brazíliába érkezésétől utóbbi 1967-es haláláig. Ez a dupla életrajzi film nagyon érzékletesen ábrázolja a két nő kapcsolatát, a költőnő alkoholizmusát, a féltékenységet, és nem utolsó sorban a kultúrák különbözőségét.
Népszerű idézetek
A VESZTÉS MŰVÉSZETE
Veszteni megtanulhatsz, nem nehéz:
oly sok az elveszni áhító tárgy,
elhagyhatod őket, s nincs semmi vész.
Veszíts naponta! Nagy bajnak ne nézz
elkallódott kulcsot, unalmas órát,
veszteni megtanulhatsz, nem nehéz.
Majd légy még nagystílűbb vesztő, s merész:
neveket veszíts, helyeket, ahol rád
öröm várna. Mindebből semmi vész.
Anyám óráját is, sőt – vége, kész,
oda egy híján három szép lakóház.
Veszteni megtanulhatsz, nem nehéz.
Elhagytam két szép várost, egy egész
kontinenst, minden országát, folyóját:
hiányzanak, de mégsincs semmi vész.
Még rád is (gunyoros hang, drága kéz-
mozdulatok) ez áll. Nyilvánvaló hát:
Veszthetsz nyugodtan bármit, semmi vész.
Ha úgy is érzed (írd le!), túl nehéz.
Lota: Nem szereted az elkötelezettséget?
Elizabeth: Már elköteleztem magam… a pesszimizmusnak. Egy pesszimista sosem csalódik.