Leonardo DiCaprio Oscar-díjas színész nagyszabású dokumentumfilmjében öt kontinenst végigjárva arra keresi a választ, hogy megállítható-e a klímaváltozás. Milyen veszélyei vannak a globális felmelegedésnek? És miként lehetne megállítani, vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást? Leonardo… [tovább]
Özönvíz előtt (2016) 88★
Képek 4
Szereposztás
Leonardo DiCaprio | Narrátor |
---|---|
Bill Clinton | önmaga |
Ma Jun | önmaga |
Michael E. Mann | önmaga |
Barack Obama | önmaga |
Kedvencelte 9
Várólistára tette 143
Kiemelt értékelések
Hatásos, kérdés, hogy mennyire hatékony. Többnyire megnézünk egy ilyen filmet, nagyokat bólogatunk, meg elhatározásokra jutunk, hogy mostantól másképp lesz. Szelektíven gyűjtjük a szemetet stb. Aztán másnap felkelünk és látjuk, hogy az élet megy tovább (még) és Grönland, Miami is messze van. Bocs, ha tévedek.
A film leginkább Leonardo DiCaprio ENSZ békenagyköveti munkáját mutatja be. Hallhatunk részleteket a 2014-es klímavédelmi csúcstalálkozón elmondott felszólalásából, illetve egy sor igen fontos döntéshozóval történt beszélgetéséből.
Miközben Obama, Ferenc pápa és a többi vezető, akit meglátogat elég pozitívan látja a jövőt, én inkább a borús DiCaprioval tudok egyetérteni. Nagyon érdekes, ahogy Obamával beszélget arról, hogy mennyire negatívan érintené az országot, ha az USA-nak olyan vezetője lenne, aki tagadja a klímaváltozást – ez mára már valósággá is vált.
Úgy érzem, hogy a film inkább az amerikai közvéleménynek készült. Nekik próbálja bemutatni, hogy nem csak Kiribatit és a többi általuk alig ismert helyet érinti súlyosan a tengerszint-növekedés, hanem ez az USA-ban már napjainkban is sok helyen valós probléma, pl Floridában. Hogy felesleges elvárni több milliárd kínai és indiai lakostól, hogy lemondjanak a tiszta ivóvízről, az áramról és a közlekedésről, miközben az USA-ban hatalmas a pazarlás és az ökológiai lábnyomuk messze nekik a legnagyobb a világon. Tetszik ez a fajta szembenézés, de sajnos sokkal több ilyenre lenne szükség még.
Ha csak annyit el tud érni a film, hogy az emberek kevesebb pálmaolajat és marhahúst esznek, már megérte. Mondjuk az, hogy sikerült a világ szabadabbik fele vezetőjének egy olyan embert megválasztani, aki tagadja a globális felmelegedés létezését (és negatív példaként szerepel a filmben is), nem ad okot a reményre, de azért így is van esély, csak még szélesebb körű összefogásra van szükség a küszöbön álló katasztrófa megelőzéséhez.
(Az nem megoldás az, hogy gyorsan gyarmatosítjuk a Marsot és ha már teljesen leamortizáltuk ezt a bolygót, átköltözünk oda, ha esetleg felmerült volna valakiben – pl. a NatGeo éppen futó sorozata nyomán – az ötlet.)
Nem hinném, hogy egy dokumentumfilmmel komoly változásokat lehetne elérni, de annyi biztos, hogy ez a film hatással lesz arra, aki megnézi.
Kötelező!
Ahogy a legtöbb globális problémákkal foglalkozó dokumentumfilm után, most is egy tanulságot vontam le: nem vagyunk érdemesek arra, hogy ezen a Földön éljünk, hiszen nem elég, hogy megbecsülni nem tudjuk, ha már egyértelmű a baj, akkor sem vagyunk hajlandóak tenni ellene.
Istenem, ez a film! Aki eddig hitt a klímaváltozásban, annak semmi újat nem mond, aki nem hitt benne, azt pedig nem fogja meggyőzni semmiről. Hogy miért ennyire gyenge, az a felszínessége mellett nagyban köszönhető DiCaprio szereplésének, akinél dilettánsabb műsorvezetőt nehezen lehetett volna találni.
Miközben körülötte mindenki nagyban ecseteli a klímakatasztrófa közeledtét, ő gyakorlatilag nem csinál mást, csak halálkomoly képpel bólogat, sárgarépával kínálja a majmokat, illetve hintáztatja a gyerekeket. Nagyon nehéz komolyan venni, mert úgy jön le, hogy neki az egész klímakatasztrófa csak úgy jó ok arra, hogy szétnézzen a világban.
A filmet záró beszede már hatásos, az odáig elvezető másfél óra viszont nagyon önismétlő, mindenki a problémát szajkózza, a gyakorlatban megvalósítható megoldásról viszont kevés szó esik. Eddig is világos volt, hogy kevesebbet kellene autózni, nade pontosan milyen módon lesz arra rávehető ez a fene kényelmes és lusta emberiség, hogy lemondjon a jólétről? Vagy hogy kevesebb marhahúst egyen? Vagy hogy ne pazarolja az áramot? Idáig nem jut el a film. Kár érte, egy ekkora figyelmet kapó alkotást sokkal tartalmasabbra kellett volna csinálni.
Még mindig rettenetesen aktuális a téma és ki is voltam akadva, hogy vannak, akik pénzt fogadnak el hogy azt hazudják nincs klímaváltozás. Ezt a filmet mindenkinek látnia kellene. És ha már annyit elér vele, hogy beszél róla másoknak, vagy csökkenti a saját fogyasztását, már azzal is nagyot lép előre. Sajnos suomoruy hogy mennyire a pénz irányítja a világot, de úgy érzem nemsoká mege fogjuk élni a filmekben látott apokaliptikus világok egyikét és mindegy lesz mennyi pénzed van. Remélem tévedek és észbe kapnak ott fent még időben.
Másfél óra tömény elgondolkodtatás.
Nagyszerűen időzítették egyébként itt a NatGeon a levetítését. Volt itt Clinton, meg Trump, meg Obama. Azt mondták anno Obama nem támogatta a melegeket, az évek során mégis megváltoztak a dolgok. Reméljük Trump globális felmelegedésről szóló régi véleménye is majd megváltozik majd.
Trump ide, Trump oda, azért ha az ember nyitva tartja a szemét, akkor bizony beláthatja hogy ez valós probléma. Amiért nem egyszerű küzdeni és lehet, hogy nem lehet teljesen már megakadályozni, de belassítani, vagy enyhíteni azért még lehet ha kellően odafigyelünk.
Eddig is imádtam Leot, mert egy fantasztikus ember, de ezután még nagyobbat nőtt a szememben. Kötelező látni mindenkinek, mert akár tetszik, akár nem, ez velünk történik.
Népszerű idézetek
Leonardo DiCaprio: Ha valaki olyan kerül hatalomra, aki nem hisz az éghajlatváltozásban, előfordulhat, hogy mindent semmissé tesz, amiért ön már annyit fáradozott?
Barack Obama: Még ha valaki azzal is kampányolna, hogy tagadja a klímaváltozás tudományos hátterét, a valóság bizony kíméletlenül fejbe vágja az embert.
You are the last hope of Earth. We ask you to protect it, or we, and all living things we cherish, are history.
Pont azok az apró szigetek járnak a legrosszabbul a klímaváltozás miatt, amiknek a legkevesebb közük van hozzá. Ezeket érinti leginkább a globális felmelegedés.
„Színészként én a tettetésből élek. Olyan kitalált karaktereket alakítok, akik gyakran kitalált problémákat oldanak meg. Azt hiszem, az emberiség hasonlóképpen tekint a klímaváltozás kérdésére: mintha csupán fikció volna, ami valaki más bolygójával történik, mintha attól, hogy úgy teszünk, a klímaváltozás nem valós probléma, az meg is szűnne létezni.”