Történetünk egyik legfontosabb főszereplője Gouda Takeo. Takeo egy igazi férfi, ha mondhatom így. Rettentő magas, csupa izom és udvariasságból is bőven szorult belé. Az emberek sokszor felnőttnek nézik testi adottságai miatt. Ezek mellett pedig nagyon kedves fiú. Ettől függetlenül, szegénynek… [tovább]
Ore Monogatari!! (2015–2015) 34★
24' · japán · animációs, romantikus, vígjáték, sorozat, anime 13
1 évad · 24 rész
Képek 8
Szereposztás
Eguchi Takuya | Gouda Takeo |
---|---|
Han Megumi | Yamato Rinko |
Terasaki Yuka | Sunakawa Makoto |
Inoue Kikuko | Sunakawa Ai |
Kayano Ai | Amami Yukika |
Maeda Rena | Saijou Mariya |
Genda Tesshou | Gouda Yutaka |
Kedvencelte 14
Várólistára tette 30
Kiemelt értékelések
Az Ore Monogatari!! az azonos című manga adaptációja. Én csupán két kötetet olvastam belőle, de elég kellemesnek találtam ahhoz képest, hogy shoujo manga. A bűbája abban rejlik, hogy különleges; a megszokott szépfiú főszereplő helyett egy egészen más karakterű férfi szerelme kerül előtérbe. Mindez nagyon szép, szinte szemkápráztató rajzolással, rengeteg cukisággal és sok humorral fűszerezve. Az Ore Monogatari!! nagyszerű kikapcsolódás a műfaj szerelmeseinek.
Elég hosszú, 24 részes, de az alkotóknak sikerült olyan jól egyensúlyozniuk, hogy nem igazán lehet megunni, és bár nem egy eseménydús cselekményű anime, mégsem ad olyan érzést, hogy nem történik semmi. Alapvetően vidám és kedves hangulatú, nagyon kevés konfliktussal és még kevesebb szomorú jelenettel. Azért akad pár megkönnyezős szituáció, de mindig egyértelmű, hogy semmi rossz nem fog történni.
A zenékről és a hangokról annyit, hogy az opening és az ending kifejezetten jól sikerült. Nekem főleg az utóbbi tetszik. A szinkrongárda az én hallásomnak felemás lett; a lányok hangja eléggé irritált, és én Shimazaki Nobunagát sem kedvelem igazán.
A karakterek nagyon szimpatikusak, kezdve a főszereplő Takeo-kuntól és annak családjától. Kifejezetten örömteli és pozitív, hogy anyuka és apuka is szerepelnek a sztoriban, nincsenek se meghalva, se eltűnve, és nem is dolgoznak külföldön. Klassz család. Érdekes, hogy míg a valóságban a Yamato Rinkóhoz hasonló emberek a világból is kikergetnek, az animében egyáltalán nem zavart a jelleme. A kedvencem egyébként a Sunakawa testvérpár volt. Nem sok mellékszereplővel dolgoztak szerencsére, és általánosságban elmondható, hogy aki felbukkan 1-2 epizódnál többször nem kap jelentősebb szerepet.
Az Ore Monogatari!! nagyon aranyos, igazi romantikus shoujo alkotás. Műfajában kiemelkedő, különleges és érdekes. Sokat szórakoztam rajta és csak néha éreztem hosszúnak (ezt a fajta történetet a végtelenségig lehetne nyújtani), viszont nekem picit túl rózsaszín és ingerszegény lett.
Egy újabb kedvenc romantikus animét avattam. Yamato és Takeo nagyon cukik voltak, végig szurkoltam nekik. A mellékszereplők közül már nem mindenkit bírtam annyira, de kifejezetten irritáló karakter egy szem volt.
Jó volt látni egy nem bishoujo-bishounen párocskát, nagyon bírtam Takeo-t. Bár azért szerettem volna, ha egy kicsit többet foglalkoznak Sunakawa hátterével is.
spoiler
Nagyon cuki, vicces és romantikus sorozat időnként néhány szomorúbb jelenettel. Külön plusz pont, hogy itt megismerhetjük Takeo családját is.
Elképesztően édes, cukormázas, ártatlan és szeretni való.
Szinte minden rész kizárólag cukisággal van tele. Emiatt csak akkor érdemes megnézni, ha az ember ilyenre vágyik. Akkor viszont nagyon ajánlott. 1 rész volt, amin konkrétan elszomorodtam, a többi mind mindig csak jókedvet hozott. Az embernek kedve támad mindenkit megölelgetni. :D
Jópofa, aranyos, szívet melengető. Ugyan karaktereiben, történetében (és körülbelül minden másban) olyan egyszerű, mint a faék, de remek kikapcsolódás a mindennapok komor valóságából.
A szereplők szerethetőek, a humor valóban vicces, és még egy két komolyabb jelenet is belefért a sablonparádéba, ami növeli a sorozat értékét. Ami viszont egyáltalán nem tetszett, az a látványvilág. Olyan giccses, hogy néha már irritáló nézni. És akkor még meg sem említettem Rinko szinkronhangját, amitől egy idő után majdhogynem a fülem vérzett. Egyszerűen borzalmas volt. Valamint egyszem olyan karakter azért akadt, akivel elég hadilábon állok a cukrászmester képében (micsoda ok a szerelemre).
Szóval mindenképpen ajánlom a romantikus vígjátékok kedvelőinek, valamint azoknak, akik csak szeretnének felvidulni egy kicsit, de nem keresnek ehhez eget rengető akciót és városokat romokba döntő csinnadrattát. Nem világmegváltó darab, sőt, a kategóriájában sem a legkiemelkedőbb, de cserében nagyon szórakoztat és ártalmatlan a gerlepár első közös évét felölelő sztori. Kedves történet az első szerelemről, és a barátságról.
Ui.: Csak nekem volt néhol olyan érzésem a Takeo és Suna kapcsán, mintha kezdene az egész kapcsolatuk túlmenni a barátságon?