Irene tizenhat éves, túlsúlyos lány, egy örök vesztes, akinek minden vágya, hogy pompomlány legyen. Amikor az iskolában két társával együtt felfüggesztik, két hetes közösségi szolgálatot kell végeznie a helyi öregek otthonában. Itt találkozik Charlesszal a depressziós bokszolóval, aki a maga… [tovább]
Várólistára tette 10
Kiemelt értékelések
Tetszett. Gondolataim támadtak.
Egy. Azt mondják, hogy ahhoz, hogy fiatal maradj, fiatalokkal kell lenned. Sztem ez baromság. Amikor az öregek a fiatalokkal táncolnak, akkor öregek. Amikor viszont az öreg faszi a végén átkarolja a két idős bukszát, akkor mindhárman fiatalok. Szerintem ahhoz, hogy fiatal maradj, a saját korodbeli barátaiddal kell lógnod 70 évesen is, különben csak egy olyan “ az én időmben úgy volt…” anekdotázó öregember lesz belőled, aki senkit nem érdekel.
Kettő. Jó az a mondat, amikor a dagadt lány anyja mondja a jócsajnak, hogy az ilyen lányok, mint te a gimiben vannak a csúcson, utána csak lefelé van. Bizony a gimi egész más, mint a való élet, aki ott menő volt, az a nagy társadalomban lehet, hogy egy senki lesz.
Az is tetszett, hogy kanadai a történet, és a Geena Davis-es ötlet is jó volt.
Egy kövér lány iskolai „szenvedéséről” szól. Az egész mű mondanivalója: Soha ne add fel!
Sablonos vígjáték, amelynek nagyjából az ismertető elolvasása után garantálható minden fordulata. Van benne egy-két jó poén, de azért érződik, hogy elég C-kategóriás.