Narnia Krónikái 3.: A Hajnalvándor útja (Narnia Krónikái) (1989–1989) 70% 4★

Nem tudom rendesen csillagozni, mert tudom, hogy a Disney féle feldolgozás van a fejemben, és tudom, hogy ez mennyire retró és mennyire más ízlésre szabva készült. De te jó ég, akkor is olyan kis szerencsétlen az egész.
Meg kell adni neki, minisorozat is szóval bőven pontosabb, mint a filmek. Nem kell egy két órában lezárható összefüggő történetet írni, nem kell sötétség szigete és társai, mehetnek a kis epizodikus kalandok. A karakterek sokkal fiatalabbak, ellentétben az újabb feldolgozással, ahol Edmund 17, Lucy 15 körüli, Caspian meg láthatóan inkább 20-21 már, itt megmaradtak a könyves életkorok, Lucy 11, Edmund 12, Caspian pedig még mindig nem több 16-nál. Ugyanakkor… meg kell jegyezni, hogy történetileg az új filmek talán legokosabb változtatása volt az életkorok megemelése, és pont ezért kicsit szúrta is a szemem az egész – Caspian nagyon komolyanvehetetlen már a népe által tisztelt, háborúkat látott királyként úgy, hogy még mindig egyértelműen egy gyereket látunk, míg a Ben Barnes féléről süt, hogy három év alatt mennyit komolyodott, és hogy már teljesen felnőtt ember. Edmund és Lucy kicsit bosszantóak, nem érződnek tapasztalt, ősi királyoknak, akik Narniában ismét kivirágoznak, és uralkodóként viselkednek – a problémáik is (féltékenység a gyönyörű nővérre, akire felfigyelnek a fiúk, vagy a népszerű, felnőtt bátyusra) sokkal jobban illeszkednek kamasz, mint még mindig gyerek karakterekhez. Játékilag is sokkal kevésbé természetes a film, nagyon sok a túljátszás (elárul valamit, hogy Edmund egy nagy kedvencem, itt meg a falat kapartam tőle).
A látványvilág természetesen gyengébb, a forgatási helyszínek és a kosztümök egyaránt, de ez legyen a legkisebb gond, idővel azért sikerült megszoknom Aslant, Eustace sárkány alakját, meg szegény Cincz-et is (bár ez utóbbival nagyon küzdöttem). A zene szintén nem túl emlékezetes, a filmek fantasztikus OST-jéhez képest itt semmi nem ragadott meg igazán. Tényleg megvan az az igazi retró feelingje, és ezáltal egy kis varázsa is, de nekem határozottan nem adta vissza Narnia hangulatát.