Manji húgát a fiú szeme láttára ölik meg. Ám ő még összetört testtel is bosszút áll a gyilkosokon. Hirtelen egy titokzatos nő jelenik meg Manji előtt, aki örök életet és örök fiatalságot ad a fiúnak.
Asano Rin szüleit az „Itto Ryu” nevű kardforgató banda öli meg, és még a család… [tovább]
Oké, ez nem egy kiemelkedően jó film. De hatalmas szerepet kapott a pontozásában, hogy most pont erre volt szükségem. Rengeteg kaszabolásra, faék egyszerű bosszúsztorira, ahol nem kell túlagyalni a dolgokat, néhány humoros megjegyzésre, arra, hogy a halálokat és a vért ne lehessen komolyan venni. Az se utolsó szempont, hogy volt pár nagyon aranyos jelenet Manji és Rin között, amikor két kaszabolás között mosolyogtam egyet.
Kikapcsolni kikapcsol, az üzenete kicsit elúszik (oké, nyilvánvaló, hogy a lényeg, hogy Manji megtalálta a húga emlékét Rinben, és ezért bármire képessé vált, elkezdett máshogy gondolkodni az életről és a halálról, de kicsit fuldoklott az üzenet is abban a sok vérben, annyira mindenkit öltek, hogy már nem jött le, hogy ők miben jobbak… Különösen Rin, a végén már azt sem tudtam, mit akar a kiscsaj, Manjinál legalább volt motiváció, hogy miért kaszabol.)
Illetve lehet, hogy szerepet játszik a dologban, hogy a napokban láttam a Deadpoolt, de nem egy jelenetnél az jutott eszembe. Mikor pl. Manji épp egy fáról próbálja leszedni a kezét, mert levágta csata közben, és vissza kéne tennie a helyére, mert mégis csak kényelmesebb két kézzel kardozni, akkor valahogy beúszott a képbe a jelenet az éppen lábat növesztő Wade Wilsonnal, és úgy röhögtem, hogy az egészségtelen.
Bővebben kifejtem a véleményemet az alábbi bejegyzésben:
https://todaywiggin.blogspot.com/2020/06/vizsgaidoszaki…
A 24 részes animét láttam előtte, így volt némi előzetes tudásom. Nem annyira szoktam szeretni az ilyen adaptációkat, de ez tetszett. A színészek játéka is bejött, az Anotsu Kagehisát játszó színész pedig szerintem nagyon jóképű volt, pedig az ő megformálása miatt aggódtam. A történet rendes lezárást is kapott, örültem, hogy az animének az általam legkevésbé kedvelt történetívét kihagyták belőle. A vége pedig nagyon tetszett, Makie pedig itt is a kedvenc karakterem lett.
Összességében jól szórakoztam rajta, mind a színészekkel – pár kivétellel, de szerencsére a főszereplőkkel nem volt semmi bajom –, mind a látvánnyal meg voltam elégedve, a történet pedig végig lekötött.
Nem tudom, hányan haláloztak el az első tíz percben, ha akartam volna se tudtam volna összeszámolni. Levágott testrészek, fröcsögő vér és mindenféle borzalmak… nem egy vidám történet.
Viszont Miike Takashi rendezte. A filmet Cannes-ban mutatták be versenyen kívül (arról nem olvastam, hogy hogy fogadta a díszes társaság). Sokkoló és undorító jelenetek váltják egymást, melyekben a kiontott vér és a levágott végtagok mennyisége az összekötő elem, közben meg furán humoros az egész. Valahogy a feje tetejére van állítva a szamurájos bosszútematika, igazából kimondottan abszurd. (Mindjárt az elején az a lovag jutott eszembe a Gyalog galoppból, aki kezek és lábak nélkül is tovább harcol).
Van benne egy csipetnyi horror, egy kis sci-fi meg fantasy és közben történelmi akció; Miike Takashi nem készít tiszta műfaji filmet. A jó és a rossz közötti határokat teljesen elmossa, a főszereplő mondata az egész filmre igaz: tök mindegy, hogy bérgyilkosok vagy sógunátus, megölünk mindenkit. (Kimura Takuya nekem nagyon tetszett).
Jó volt mind a 140 perc.
Amíg nem tudtam, hogy egy manga/anime feldolgozást látok, azt hittem, hogy egy tök jó filmet nézek. Most, hogy tudom egy tök jó filmet néztem. :D
Nem vállal túl sokat, cserébe szórakoztat.
Rendezője Takashi Miike nálam már bizonyított a Meghallgatással, a főszereplő pedig a Space Battleship Yamatoról teleportált ide.
Jó véres film, hullanak az emberek, fröcsög a vér.
Manji halhatatlan, ezért kicsit csalásnak éreztem pár harcot, nem igazán érdekelt, túléli-e, cserébe vártam ellenfele halálát. Kapcsolata Rinnel is jól alakul, bár a kiscsaj eléggé kevés szerepet kapott.
Rin (Manjinak): Nem igazságos, hogy állandóan csak én sírok. Biztos van, amiért te is sírnál.
– Elnézést az előbbi félrevezetésért. A nevem Otonotachibana Makie. Anotsu Kagehisa, az Itto-Ryu vezetőjének kardforgatója vagyok. Az útjában vagy. Azért vagyok itt, hogy megöljelek.
– Köszi, hogy szóltál.
Rin: Számít, hogy mi a jó és mi a rossz, ha olyasvalakiért cselekszel, akit szeretsz?
Manji (miután Rin harc közben véletlenül beleállít a hátába egy dobótőrt): Még mindig szörnyen dobsz!
