Michael Collins (1996) 78% 55★

Egészen a végéig nem értettem, miért is tartják akkora embernek Michael Collinst, amikor ő csak a két kaszabolós oldal egyik fele volt. Nincs olyan háború/felkelés aminek én az értelmét látnám. Előbb utóbb úgyis átmegy esztelen öldöklésbe az egész és már a saját bajtársaikat is legyilkolják, mindegy, csak pusztuljon az emberiség. Ez Írországban sem volt másképp…
Oké, Collins a béke felé terelte a népet, de könyörgöm, mikor?

Néhány éve már végig néztem ezt a filmet, de most többet adott, mióta elkezdtem behatóbban foglalkozni az ír történelem ezen szakaszával.
Bár akadnak pontatlanságok, ferdítések, összességében számomra jól visszaadja a kor hangulatát, és legalább képet ad az eseményekről azoknak, akik semmit sem tudnak róla.
Michael Collins, nem tagadom, az egyik kedvenc történelmi alakom lett. Kétségtelenül megosztó személy, hiszen egyfelől rengeteget tett az írek függetlenségéért, másfelől mégis csak brutalis terrorral érte el. Dehát a történelem sosem fekete vagy fehér. És mit várunk egy olyan néptől, akiket 700 éven át elnyomtak? Ezek mindig nehéz kérdések.
Liam Neeson szerintem remek Collins, még ha idősebb is, néha viszont egészen elhitette velem, hogy az igazi Micket látom. A többiekkel is elégedett voltam, s bár Julia Roberts számomra valahogy nem történelmi filmekbe való, őt is megszoktam.
Szóval minden kisebb hibája ellenére szeretem ezt a filmet, és ajánlom annak, akit egy kicsit érdekel a téma.

Szép mementó, jó színészekkel, és egy kis válogatott ír káromkodással. Ahhoz képest, hogy két órás film, jól fenntartja a figyelmet, és nem tipikus módon máshol van vége, mint szokás – vagy talán csak azért, mert inkább életrajzi, mint történelmi film.Tetszett a naturalisztikus és kegyetlen ábrázolás is (főleg a merényleteknél, ahol egyszerre tudtam sírni azért, aki mindjárt ölni fog, és azért, aki mindjárt meghal).
Nekem meg jó lenne többet tudnom az ír történelemről, mert nem semmi dolog lehet az se.

Lendületes film, egy percre sincs benne pihenés. Szörnyű, hogy míg egy nép az elnyomók ellen harcol, addig önmagával is szemben áll. Hasonló, mint a mi 1848-as szabadságharcunk, ahol magyar-magyar ellen küzdött. Csak itt gerillamódszerekkel.
Azt azért már a film az elején leszögezi, hogy a kivégzésszerű gyilkosságokkal nem kell a nézőnek egyetértenie. Ezért bármennyire pátoszos Collins ábrázolása, azért bizonyos szempontból egy mocsok gyilkos volt. No és nem mellesleg lehet, hogy kiváló taktikus. De ezt ítélje meg mindenki maga.
Mindenképpen megér egy nézést!