Mathilde (2004) 100% 1★

Úristen. Úristen. Úristen. Hogy ez milyen jó volt! Imádtam a hangulatot, amit keltett, a „szerb pikantériát”, a zenéket, a főszereplőket és magát a fényképezést is. Ez a film, úgy ahogy van, egy igazi gyöngyszem.
Mathilde annyira bájos, annyira gyermeki, olyan mocskosul fiatal, és mégis irigylésre méltóan érett és bölcs. Emellett kellően elvarázsolt is, „nem evilágon él”, álmodozik, ábrándozik, így menekül a háború kegyetlen valósága elől. Ez a tulajdonsága segíti őt boldogulni ebben a nem könnyű helyzetben.
De Petris kemény katona, akiről hamar kiderül, hogy vannak érzései, meg édes humora is. :) Szinte azonnal fogékonnyá válik a törékeny Mathilde kislányos szemtelenségére, üde személyiségére, aki színt és életet visz a lángoló hadszíntérre.
Hatalmas a Jeremy Irons vs. tehén jelenet, visítottam a röhögéstől. Ez vajon melyik agyamentnek jutott eszébe?!?! Fogalmam sincs, de áldom érte, rég nevettem ekkorát. :D És az a csokor százszorszép, amit a kezébe nyomnak… Imádtam! Meg De Petris arckifejezését is, amikor meglátta a tetőt. :'D
Nagyon tetszett Mathilde és De Petris kapcsolata, ami bevallom, némiképp a Lolitára emlékeztetett. Hasonló a felállás, hasonlóak a leosztott szerepek is, csak itt Mathilde amellett, hogy „tüneményes gyermek”, még érett, felnőtt nő is. Még úgy is, hogy szegény – pusztán jóindulatból – elkövet egy meggondolatlan, végzetes hibát…
A kémia a főszereplők között csillagos ötös a négyzeten. Szikrázik a levegő, természetes, életteli, az égvilágon semmi verejtékszaga nincsen. Az évődő piszkálódások, a viccelődések, a komolyabb beszélgetések is mind messzemenőkig hitelesek, pedig spoiler … És mindennek tudatában kissé vicces, hogy De Petris felesége (aki tudjuk, kicsoda :D) a rendezőnek hála viszont kap a filmben ilyen jelenetet, nem is akármilyet, ehhez képest iszonyatosan művi, esetlen és erőltetett az egész. Semmi feszültség, semmi szenvedély, semmi kémia. Zéró. Nyista.
A feleség egyébként szörnyen antipatikus, olyan „sárkányszerű”. Nyilván féltékeny, de ennek ellenére sem tudom sajnálni, sőt, direkt jól szórakozom tudom, gonosz vagyok, amikor megtalálja a férje ládájában azt a cigarettás „dobozt”, amire Mathilde üzenetet írt neki…
Miután asszonypajtás Horvátországba utazik spoiler, kifejezetten kéri a katonáktól, hogy had találkozhasson Mathildével, akit időközben fogva tartanak (a már fent „említett” vétségért). Na, az a jelenet (is) szerintem zseniális. :D Mathilde nem szégyenlősködik és annyira tetszik, amit ott levág… Hehehe. :D
A film tele van szimbolikával, és a befejezést teljesen még most sem fogtam fel, hála annak, hogy echte németül sikerült végignéznem a filmet. Még feliratom sem volt hozzá. Német se. :( Ráadásul német-németül volt a hang és nem osztrák-németül, ami nekem egy fokkal érthetőbb. Úgyhogy sürgősen be kell szereznem az angol verziót, mert bár alapvetően nagy vonalakban megvolt a sztori, szeretném jobban érteni a részleteket is. Nade. A befejezés. Jaj, de tetszett! A pipacsmezőt értettem (szerintem), viszont spoiler Hogy kell ezt végül értelmezni… Na, erre még rá kell jönnöm.
Nutsa Kukhianidzével most találkoztam először, de NAGYON TETSZETT az alakítása. Szerintem nem is színészkedett, ő tényleg ilyen elvarázsolt. XD Tuti jól kijönnénk egymással, és őt elnézve nekem is kedvem támadt „balettozni”, meg olyan spéci pacskerben 2in1 felsuvickolni a padlót. :D
Jeremy Irons. Ó. Én most is meg voltam győzve, meg lettem vásárolva kilóra, szóval csak a szokásos. Irons profi és pont. :D