Marlowe (2023) 60% 18★

Kis bénácska lett ez a film – és azt hiszem, nem véletlenül. Jó is, hogy Marlowe esetlen, hogy a verekedések nincsenek túljátszva, hogy a fogai szürkék a végtelen mennyiségű bagótól. Rengeteg apró részlet idézi a régi filmek világát az említetettektől kezdve a vakítóan fehér frizurán keresztül a csíkra igazított bajuszig. Ettől azonban a forgatókönyvnek még nem kellene ugyanezt az esetlenséget tükröznie. Itt érzek valami félrecsúszott szándékosságot, ami legalább lehetővé teszi, hogy kedveljük a főkaraktert, hogy belefeledkezzünk a látványba. Csak éppen nehezen tudom elképzelni, hogy a történetet igazán élvezni is lehet.

Nem bírtam végignézni, csalódás. Plusz valami rémes rossz felirattal találtam meg:(
A regényt korábban olvastam, AZ jó!

A Marlowe egy remek főhajtás egy olyan zsáner előtt, amely meghatározó volt az 1900-as évek amerikai krimiirodalmában, ahogyan a filmkészítés felé is a noir zsáner mondhatni tankönyvszerű ábrázolásával, más kérdés, hogy a mostani nézőközönségnek ez a fajta lassú, dialógusokra épülő krimitörténet túlságosan lassú és modoros lesz. A Marlowe éppen ezért látleletként és korrajzként jól működik, ahogyan a retro bátor felhasználása miatt is illeti dicséret, de ezt sajnos pontszámban nem tudom beépíteni, maximum egy fél pont erejéig, mert önmagában nézve filmként túlságosan is zsánerfilm maradt – amiként pedig tisztes középszer.

Értékelés: 5.5/10

Az utóbbi idők egy leghangulatosabb és stílusosabb filmje volt számomra. Liam Neesont amúgy is kedvelem, nagyon jól hozza az öregedő, de kitartó detektívet, miközben egy szövevényes ügyben nyomoz. A film remekül ábrázolja a 30-as évek hollywoodi hangulatát, melyhez a korhű zenék szintén megadják az alapot.
Én teljesen elégedett voltam ezzel az alkotással – igaz kicsit lehetett volna feszültebb, de egyébként a szórakoztató faktort jól adagolták benne. Liam Neeson és a film-noir rajongóknak erősen ajánlott!!! :)