Malcolm és Marie (2021) 91

Malcolm & Marie
106' · amerikai · dráma, romantikus 16

A filmrendező Malcolm és a barátnője, Marie filmbemutatóról térnek haza, és miközben a film kritikai fogadtatására várnak, olyan titkok derülnek ki a kapcsolatukról, amelyek próbára teszik a szerelmüket.

angol · magyar
angol

Képek 8

Szereposztás

ZendayaMarie
John David WashingtonMalcolm

Kedvencelte 15

Várólistára tette 128


Kiemelt értékelések

Haspók 

Gyönyörűen fényképezett , néhol gonoszul vicces, szexi, fekete – fehérben játszódó film, miben a színészek és dialógusok is meggyőzőek, a történet cseppet sem lapos vagy unalmas. Egész hamar elröpült a majdnem két órányi film..

Ik4r0s

A történet szerint Malcolm éppen túl van első egész estés filmjének premierjén. Párjával hazatérve azonban nem az ünneplés, hanem a kapcsolatuk hibái kerülnek a felszínre. Ez önmagában faék egyszerűségűnek tűnik, de a két színész képes arra, hogy egy rendkívül feszes drámát alkosson belőle. Pont ezért a filmben nem is a cselekményen, hanem egyértelműen a karaktereken és a párbeszédeken van a hangsúly. Ebben pedig Levinson rendkívül erős, mert szereplőink olyan komoly dolgokat vágnak egymás fejének, hogy kábé az első fél óra után szünetet kellett tartanom. Annyira tömény és sokszor nehéz a film, hogy egyáltalán nem baj, ha a néző megállítja, mivel kell egy kis idő, hogy feldolgozzuk a hallottakat.

És pontosan ez, ami a Malcolm & Marie-t kiemeli a Netflix filmjei közül. Annyira erős alakításokat láthatunk, hogy attól szinte felrobban a képernyő. Ilyenkor pedig a legtöbb filmfanatikus eljátszik a gondolattal, hogy ha a monitor vagy a tévé előtt ennyire üt a film, akkor vajom milyen lenne moziban. Komolyan bele se tudok gondolni, hogy akkor milyen letaglózó élmény lett volna látni Zendaya-ék játékát. Olyan gondolatok is elhangzanak, amik fantasztikusan körülírják, hogy mennyire őrült dolog is a szerelem. Talán a düh és a félelem után a legintenzíveb emóció. Az pedig mindenképp főszereplőink javára írandó, hogy úgy váltogatnak az egyes érzések között, mintha másodpercek alatt ruhát cserélnének. De nekik köszönhető az is, hogy a jelenetek nem torkollanak kontrollálhatatlan kiabálásba, hanem valamennyire igyekeznek uralni az érzéseiket.

A kritikám itt folytatódik: https://www.kritizator.hu/fekete-feherbe-ontott-erzelmi…

S_Bíborka 

Édes Istenem egy k*cseszett érzelmi hullámvasút. Hmm.. hol is kezdjem. Szabadszájú és szókimondó. Röviden azt hiszem ennyi. Hosszabban. Ez a két színész képes arra, hogy egy rendkívül feszes drámát alkosson egy kevésbé feszes témából. Még a dalokkal is egymásnak üzentek. Minden egyes k*baszott mondattal. Néhol gonoszul vicces, szexi és a sok káromkodás nagyon sokat adott a filmhez. Ettől spontánabb lett. Életszagúbb. A késes jelenet, az volt a legteteje, azt amit ott leművelt. spoiler Pont ezért a filmben nem is a cselekményen, hanem egyértelműen a karaktereken és a párbeszédeken van a hangsúly. A Malcolm és Marie egy olyan film, amire eddig még nem volt példa, még nem láttunk ehhez hasonlót sem. Egyszerre két témát boncolgat pofátlanul és rettentően szarkasztikusan: szerelem és Hollywood. Rettentően őszinte és lelketrázóan velős. Mindkettő olyan téma, amiben magunkra ismerhetünk, és bizony sok lesz a fájó pont és a fekete lyuk. A fekete-fehér megjelenítés nem kifejezetten indokolt, ellenben a zenék kiválóak, az operatőri munka pedig megismételhetetlen. https://snitt.hu/idezetek/62142 Kedvenc rész azt hiszem egyértelműen ez. És az a hülye pénztárca, sírva röhögtem rajta, spoiler és a fürdőkádbeli szerelmi vallomás… (végigbőgtem – https://snitt.hu/idezetek/62137 spoiler) Ez a film amúgy magában is különleges. Jól kezdődik, jól ér véget.. és úgy klappol az egész.

MrsCumberbatch 

Ó hogy az a… O_o" Szerintem régen ítéltem el már el ennyire valakit, akivel amúgy kb egyet is tudok érteni…. Mármint teljesen megértem hogy sz*rul esett neki hogy neki nem köszönte meg a… Hát lényegében mindent… De ettől függetlenül miért kell ennyit vergődni miatta?? Üvöltse le a pasi fejét, mondja el mi a baja de azért ez a két órán keresztül hisztizés mégis túlzás…

A film amúgy mégis különleges. Jól kezdődik, jól ér véget.. Unalmasnak sem mondható hiszen folyamatosan történnek a dolgok. Mégis kicsit lapos és van benne pár felesleges 'időhúzás' is.

agnieszka 

Számomra túlságosan is nyomasztó volt a film. Leginkább a vége felé már túlzottnak tartottam a történéseket, a cselekvéseket. A színészeket szeretem és jól tudták kezelni, előadni a szerepüket, de egyszerűen ezek voltak azok, amelyekkel nem tudtam azonosulni egyáltalán.

UViki 

Nekem nagyon nem tetszett. Egyáltalán nem tudtam azonosulni egyikükkel sem.

4 hozzászólás
strangelove 

TikTok Bergman.
Ahogy a hollywoodi alkotó elképzeli az ún. művészfilmet. Rettenetesen rossz, de nem egyenletesen. Olykor kevésbé, mikor kifulladnak, majdnem jó. Nehéz elviselni a lankadatlan szócséplést, a laposságokat, a pózokat. Ahogy ezek elképzelik a színészi alakításokat, mint valami istenverte versenysportot. Teljesítmény alapú színjátszás.
Mi a teljesítmény? Permanens üvöltözés, gesztikulálás, a közepesebb életmódmagazinokba sem befogadott szövegek darálása. Szónoklatok egyre másra. Közben persze jelezni a feldúltságot az arcon. Rebeg a szempilla, reszket az áll, az alsó ajak. Nem kedvez az egésznek Rév Marcell operatőri munkája, túlságosan közel megy, premier plánban már nehezebb blöffölni. Pőrén látjuk a kínlódó színészeket. Pedig egyébként mindkettő tehetséges, máshol már bizonyítottak. De itt rossz a forgatókönyv, annál is rosszabb talán a rendezés. Rossz kezekben vannak, na, annyira meg nem jók, hogy ebből is kimásszanak.
Bántóan hiányzik az intellektus. E mű kapcsán ilyesmiről nem beszélhetünk. Pont ezért kattog üresjáratban, mert nem teremti meg önnön alapjait, csak felvesz egy modort és akkor azt nyomatja. Például mi a francért fekete-fehér?
Akkor lóg ki igazán a lóláb, amikor egy fiktív filmkritikán rugóznak 10 percen át. Meg az összes további részlet, ahol a filmezést érintik. Iszonyú ez az üresség és zártság, tényleg nem látnak magukon túl és nem is érdekli őket semmi magukon kívül.

monokrom22 

A Malcolm és Marie egy olyan film, amit még nem láttunk. Egyszerre két témát boncolgat pofátlanul mélyen: a szerelmet és Hollywoodot. Mindkettő olyan téma, amiben magunkra ismerhetünk, és bizony sok lesz a fájó pont. A fekete-fehér megjelenítés nem kifejezetten indokolt, ellenben a zenék kiválóak és az operatőri munka is remek. A két színészre nem lehet panaszunk, a tárgyalt témák pedig magukért beszélnek. A végéből lecsíptem volna egy keveset, de egyébként egy egyedi és maradanó élményt kap az, akit le tudnak kötni az elképesztően hosszú, jól megírt, ugyanakkor bravúrosan előadott monológok és az elszórt dialógusok. Ne féljetek esélyt adni neki.

Lau82 

Most néztem meg, hát alig jutok szóhoz… Mondták, hogy jó, de hogy ennyire!? Félelmetesen nagy alkotás, imádtam! Mintha én is velük vitatkoztam volna, a végén úgy éreztem, mint akinek minden erejét leszívták, és mégis… Többször nézős, nagyon – nagyon jó! A színészi alakítások is zseniálisak!

SunflowerSz 

Egy érzelmi hullámvasút volt az egész film és nagyon párbeszéd hangsúlyos. Nekem tetszett kifejezetten a fekete-fehér megoldás. Azért én kicsit néha úgy éreztem, hogy lelassult, de nem volt zavaró.


Népszerű idézetek

namelesshaker 

Marie: Do you know how disturbing it is that you can compartmentalize to such a degree that you can abuse me while eating mac and cheese?
Melcolm: Abuse you?
Marie: Mac and cheese what i fucking made you.

Mercy

Marie: You know what, Malcolm? I feel like once you know someone is there for you and once you know they love you, you never actually think of them again.
Malcolm: That’s not true.
Marie: It’s not until you’re about to lose someone that you pay attention.

S_Bíborka 

A kádban ültem, és azt ordítottad, eltörsz, mint egy gallyat. Ez a legjobb és a legrosszabb, aki a kapcsolatunkban leszel. Ezért feledkezhetsz meg rólam a köszönőbeszédedben.
Mert nem félsz attól, hogy hazajövök, és azt mondom… „Képzeld, ma este elveszítettél. Elég volt. Lelépek.” De ha mindenkin folyton úthengerként hajtasz át, a végén egy fiktív valóságban találod magad. Nézz rám! Már csak én maradtam talpon. Én vagyok az utolsó, aki a szemedbe mondja, hogy szedd össze magad. Ha nem miattam, a munkád miatt.
Ha ez egy film lenne, kapaszkodnál belém, mint a mentőkötélbe. Mert mi eddig az voltunk egymásnak. Az voltam neked, és te is nekem, a találkozásunk napjától fogva. Amióta túladagoltam magam a piacon, amióta bevittél az elvonóra. Amióta olvastam a forgatókönyvedet rólam, rólunk, a kapcsolatunkról. Arról, hogyan tette tönkre a drog a szerelmünket. Csak egy „köszönöm” kellett volna ma este. Ennyi. Semmi több.
Köszönöm, Marie. Köszönöm, hogy szeretsz.
Hogy jobbá teszed az életemet, helyrehozod a sajátodat.
Hogy végignéztél 100 vágott verziót,elolvastál 100 vázlatot.
Köszönöm a jegyzeteidet, a tapasztalatodat, a türelmedet, a hitelességet, amit a filmnek kölcsönzöl.
Köszönöm.
Köszönöm, hogy drogfüggő voltál, és hogy leszoktál.
Köszönöm a hülye apróságokat, hogy vettél vécépapírt meg tejet, és megszervezted a költözést.
Hogy foglalkozol azzal, ami nekem eszembe se jut.
Hogy főztél nekem kávét.
Hogy felvidítottál.
Köszönöm a jó szexet és az öleléseket.
Hogy kimostad a ruháimat, elmentél ma este az öltönyömért, sajtos makarónit készítettél nekem, a hálátlan köcsögnek, miután elfelejtettem köszönetet mondani.
Köszönöm a hibáidat… hogy elbűvölsz, hogy életet adsz.
Köszönöm, hogy szeretsz.
Hogy túlteszed magad ezen, hogy továbblépsz, hogy ilyen vagy.
Köszönök mindent, amit elfelejtek megköszönni…
…és köszönöm, hogy állati szexi vagy ebben a ruhában ma este.
Jó fényt vetsz rám.
Jobb emberré válok általad.
Köszönöm, hogy megérted, nem mindig tudom kifejezni az érzéseimet, inkább a munkámban mutatom meg, mint az életben.
Köszönöm, mert… tudom, nem mindig jó érzés, és remélem, te el tudod fogadni ezt.
Köszönöm.
Tudom, néha érzelmi analfabéta vagyok, de örülök, hogy nem haragszol rám emiatt.
Köszönöm… hogy a legjobbat feltételezed.
Szeretlek, Marie. Mindig szereteni foglak, én kicsi Marie-m!
Köszönöm.
Tiszta szívből köszönöm.

S_Bíborka 

Kontrollálni akarsz, mert el sem tudod képzelni, hogy azért vagyok veled, mert szeretlek. Egyszerűen csak szeretlek. Nincs szükségem rád. De szeretlek. Van valaki a bolygón, aki csak úgy szeret. Szeretem a gondolkodásodat, Marie. Tényleg. Szeretem, ahogy a világot látod. Szeretem a gondolkodásmódodat. Az ösztöneidet. És kurvára hálás vagyok neked, mert mindaz amin keresztülmentél… az tett olyanná, amilyen vagy. A lány akit szeretek, akit dugok, akivel hajnali 2-kor fent vagyok életem legfontosabb estélyén mert engesztelhetetlen. És őrült. És sajnálom. Tényleg. Bocsánatot kértem, te is tudod… vagy ezerszer. Tudom, hogy elcsesztem. De amikor hazaértünk, semmit nem akartam, csak ünnepelni veled. Marie-val, a csajommal, életem szerelmével.

S_Bíborka 

– Kurvára szeretlek. Szeretlek. Összeházasodunk?
– Nincs kedvem.
– Pár esküvőnk, és válásunk úgyis lesz, úgyhogy akár bele is kezdhetünk.

Christinewinchester 

Marie: You know, life is gonna get easier, but it's also gonna get harder.
Malcolm: What do you mean?
Marie: Just don't believe the hype, Malcolm. And don't push away the people who ground you.

Christinewinchester 

Malcolm: Cinema doesn't need to have a message. It needs to have a heart.

Christinewinchester 

[Malcolm bangs on the bathroom window pane]
Malcolm: What do you mean, „mediocre”?


Hasonló filmek címkék alapján