Lélegzet-visszafojtva (2024) 58% 12★

Lehetett volna egy kicsit kimértebb a cselekmény vonalvezetése, illetve nyomasztóbb hatású az egésze, de ezzel együtt is le tudott kötni arra a közel 90 percre. Az izolált helyszín, a minimalista korkép, a körülményekkel való küzdés, a paranoid feeling klasszul tudott társulni egymással. Sarah Paulson pedig ezúttal is hiteles formáját hozta. Bírtam.

Egész jó kis filmecske volt, bár aki igazi borzongásra vágyna tőle az csalódni fog. Ez a film egy pszichológiai/misztikus thriller, és semmiképp se horror. Voltak benne bizonyos elemek, amik elférnének egy horrorba, de rendkívül kevés volt belőle. Nem volt ijesztő egy kicsit sem, pedig az alapfelállás engem kezdetben a Babadookra emlékeztetett és végül is ha nagyon hasonlítanom kéne valamihez, akkor mindenképp a Babadook az, amihez hasonlít, de annak minden parás, hátborzongató aspektusa nélkül.
Egy anya magára marad két gyerekével a harmincas évek elején. A férj messzire ment munkát vállalni, úgyhogy a Sarah Paulson által alakított anyának egyedül kell szembenéznie a gyereknevelés nehézségeivel, az extrém kegyetlen porviharokkal, amik a térségüket sújtják és egy rejtélyes idegennel, aki egyik napról a másikra betoppan az életükbe és talán igazi ember, de talán lehet, hogy az az ember, aki a lányai egyik mesekönyvében szerepel és úgy emlegetik, hogy a Szürke Ember és nem is ember igazán…és akárki vagy akármi is ez az idegen nem biztos, hogy jót akar.
Sajnálom, hogy csak a felszínt kapargatták meg, mert érdekes kérdések merültek fel a filmben, de összességében kicsit kidolgozatlannak éreztem és még egyszer hozzátenném, hogy kicsit több parás jelenetet vártam volna. Ez a film üvölt a creepy atmoszféráért, de az a helyzet, hogy a készítők nem éltek a lehetőséggel, sőt még igazából jump scarekkel sem próbálkoztak (mondjuk ez nem feltétlen rossz dolog).
Eszembe jutott most erről egy másik film is a The Wind, na az is nagyon hasonlít erre a filmre, de még az is parásabb volt.
Aki esetleg valami nagyon lightos, kicsit pszichológiai, kicsit misztikus thrillert keresne, de nem akarja összefosni magát és elvan jumpscarek nélkül, azoknak tudom ajánlani, a hangulata egész jó. A színészi alakítás pedig kifejezetten jó. Sarah Paulson, mint mindig most is nagyon jó, nem ez lesz élete szerepe, de nincs rá panasz, viszont a legidősebb lányát alakító színősznő még nála is jobb volt. Ők ketten nagyon ügyesek voltak, úgyhogy már csak az alakításuk miatt is érdemes megnézni.

Sarah Paulson miatt néztem meg, a film hozta a minimális elvárást, a Szürke Ember köré font mese pedig a misztikumot. Egy ilyen mindentől távol lévő senkiföldjén könnyű becsavarodni…