Kanojo ga Koushaku-tei ni Itta Riyuu (2023–2023) 84% 37★

Kezdem azzal, hogy a zenéit imádtam. Az opening jó kis pörgős, az endingjei pedig gyönyörűek és érzelmesek. Biztos, hogy előveszem még és fogom hallgatni őket.
Az alap sztori amúgy nem újdonság. Hasonló volt a Otome Game no Hametsu…, itt is egy lány kerül át egy fiktív világba, csak itt épp egy regénybe, nem pedig egy játékba. A cselekmény is hasonló, csak itt nem gonosz karakternek születik újjá, hanem egy átlagos nemes lányként, és a célja sem az, hogy jó útra térjen, hanem hogy egyáltalán életben maradjon, mivel Raeliana sorsa az, hogy még a regény elején meghal. Hanasaki Rinko pedig ezt próbálja elkerülni újdonsült testében és életében. Ennek hála ismer meg egy csomó embert, akik vagy megkedvelik vagy megutálják, és természetesen azzal, hogy életben marad, sok mindent és sok mindenkit megváltoztat.
Nekem ez az anime kicsit jobban tetszett, mint a fent említett, mivel bár ebben is elég sokan gyűlnek Raeli köré, még sincs az a túltolt érzete. Legalábbis nekem a Hamefuránál már sok volt, hogy még a lányok is belezúgtak Katerinába, és már-már civakodtak érte.
A szereplőket is jobban megkedveltem. Tetszett, ahogy apránként megváltoznak a karakterek. Noah, Adam, még Raeli is. Mellettük nagyon szerettem Heikát is, akit szerintem más idegesítőnek tart, de én csak nevetni tudtam rajta, mondjuk erre rátett Ishida Akira nem szokványos hangszíne is. Imádtam. :D Sokat nevettem az általa és mások okozta vicces szituációkon. Tetszett, ahogy Noah és Raeli lassan egyre közelebb kerültek egymáshoz. Az viszont nem, hogy ilyen rövid lett az anime, mert sok kérdés maradt megválaszolatlan és sok szál maradt nyitott. Remélem, hogy annak ellenére, hogy most nem, de egyszer majd kap folytatást. Nagyon örülnék neki.

Egész pontos adaptáció, igaz, csak sacc. 50 fejezetet dolgoz fel, úgyhogy még bőven van anyag az esetleges folytatáshoz (remélem lesz). A grafikája is szép, a történet meg általánosságban a jobbik koreai „isekai”-ok közé tartozik szerencsére. Élveztem nézni az animét még úgy is, hogy tudam mi fog történni benne. Noah és Raeliana kapcsolata is kedvelhető, igaz még nem sok minden történt közöttük. Szerencsére a second leadnek nem volt sok esélye idegesíteni, illetve láthattam Adamot meganimálva, aki a kedvenc karakterem, úgyhogy jó kis évad volt.

Számomra elég hasonló volt az Akuyaku Reijou és a Hamefura hangulatához, tetszésileg meg valahol a kettő között helyezkedik el. Raeliana nekem abszolút kedvelhető főhősnő volt, ami ritka, viszont itt a fiúk sem idegesítettek. A történet jól indult, a közepén nekem ellaposodott, a lezárás meg elég semmilyen lett; remélem lesz majd folytatása. Voltak izgalmasabb cselekményszálak, de nálam elvitte az animét az, hogy Umehara Yuuichirou milyen szépen búgott a hangjával. Szóval Noah kifejezetten vonzó volt számomra, de az én szívem csücske Adam lett. Remélem, ha lesz folytatás, kicsit nagyobb szerepet kap. Nekem ennél több férfi nem kell a történetbe, szerintem ennyi bőven elég, viszont a lényegi cselekmény egyáltalán nem indult be a tizenkét epizód alatt. Én a vége felé azért unatkoztam, cserébe kellemesek voltak a romantikusabb momentumok. Kifejezetten jó volt az opening-ending páros, főleg az utóbbi maradt meg. A rajzolás szép volt, de leginkább akkor, ha közelről láttuk a karaktereket; messziről néha kicsit deformáltak és fura volt a háttéralakok megformálása is. Mindenesetre eléggé kedvelem ezt a női isekai vonalat, ez is kifejezetten nézhető darab lett. Ha lesz folytatás, követni fogom, de annyira azért nem érdekel, hogy elolvassam.

Már első alkalommal is feltűnt, de így újra nézve még inkább szembetűnő: Roppantul rondák azok a CGI lovaskocsik X"D Viccet félretéve, nekem sajnos van az az elméletem, hogy a koreai webtoon-okból készült animéknek vagy kisebb a budgetje, vagy kevésbé figyelnek oda a részletekre. Miért mondom ezt? Mert a Gekai Elise (2024–2024)t sem sikerült túl szépre megcsinálniuk (ami szintén webtoon-os), ellenben a Loop 7-kaime no Akuyaku Reijou wa, Moto Tekikoku de Jiyuu Kimama na Hanayome Seikatsu wo Mankitsu suru (2024–2024)-val, aminek az eredetije viszont japán light novel és 2024 egyik legszebb animált táncjelenetét tartalmazza (legalábbis szerintem).
De eltekintve az animációtól, a történet feletébb szórakoztató, a főbb karaktereket pedig csak imádni lehet. Raeliana példaértékű hősnő, aki nem pusztán sírdogál egy sort, hogy ő nem akar meghallni egy novella másodhegedűseként, hanem egyenesen elébe megy a dolgoknak és a maga kezébe veszi a sorsát… Ezáltal ő lesz a saját történetének a főhősnője. Éljenek a talpraesett hölgyek! :D
Noah meg az tipikus szívtipró-jéghercegként indult, és bár jókat mosolyogtam a Raelianával folytatott szópárbajain és piszkálódásain, azért az én szívemet jobban megdobogtatták azok a jelenetek, ahol megmutatkozott, hogy ő is tud esendő lenni… Lásd, amikor mint jegyesek az első báljukra készülnek menni és Noah megkukkul, olyan szépnek találja Raelianát. Vagy a templomi fürdős jelenet (｡>\\<)
Röviden: Kérném a folytatást! Most!

Van egy ilyen furcsa elvem, hogy nem nézek szezonos animét: kármennyire is érdekel, inkább kivárom, hogy le legyen fordítva minden rész. Itt is ez a helyzet állt fent, de amikor láttam, hogy @Netta88 fordításának csupán egy rész híja van, belekezdtem.
Nagyon jókor talált meg ez az anime, pedig amúgy ez az „átkerül egy másik világba” koncepció mondhatni lerágott csont, itt mégis berántott és hajnali egykor már a felét ledaráltam a sorozatnak. Pedig másnap dolgoztam (önkontroll? Az mi? :D)
Nagyon szimpatikusnak találtam Raelianat/Rinkot, végre egy talpraesett,nem állandóan minden miatt picsogó hősnő. Volt esze, ráadásul használta is, ritkán látni ilyet animében.
Noah is érdekes karakter,bár örültem volna, ha kicsit jobban megismerjük.
Heika viszont nekem teljesen az Akatsuki no Yonaból a fehér sárkány, és nem tudom megmondani, miért. De megláttam, és az volt az érzésem, hogy animét tévesztett :D
Viszont, ha még egyszer meghallom, hogy „Beatrice”, valakit megfojtok, az tuti…
Számomra kicsit gyorsan lett vége, meg van még egy csomó elvarratlan szál is, úgyhogy reménykedem egy 2. évadban.

Azt hiszem az elmondható, hogy Noah és Raeliana párosát éppúgy szerettem most, mint amikor először néztem meg az animét. *-* Nagyon jók együtt.