Jie Yao (2020–2020) 96% 15★

Nekem kicsit lassú volt, nem is tudott úgy beszippantani, de ezt ráfogom arra, hogy válságban vagyok, egyik sorozathoz sincs kedvem. :)
Viszont azt meg kell hagyni, hogy jó volt a téma, egyáltalán nem szokványos vagy elcsépelt.
Tetszettek a karakterek is, ha máskor látom, lehet ennél jobban is bejön, de persze így sem volt rossz. Valószínűleg újranézem majd, addig is megelőlegezek rá egy 9 csillagot. :)

Nagyon jó kis donghua volt, nem bántam meg, hogy megnéztem. Bár csak tizenhárom rész, és a szigorú kínai cenzúra miatt nem is mutatnak semmi „olyasmit”, de mégis annyi érzelem, annyi szeretet van a két fiú között, amennyi szerintem száz japán romantikus animében nincs. Bár nincs kimondva, de látni lehet, hogy Cheng Ke és Jiang Yu szeretik egymást, hiszen bármire képesek a másikért, hogy az boldog legyen és biztonságban tudják.
Az opening és az ending nagyon jó, az opening zenéje különösen telitalálat. A grafika is szerintem nagyon szép, a karakterek is ki vannak dolgozva. A történetnek van eleje-közepe-vége. A vége pedig egyszerűen csodálatos, pont úgy lett lezárva, hogy nincsenek elvarratlan szálak. Én mindenkinek csak ajánlani tudom, még annak is, aki elzárkózik a BL-től.

A cica pedig valami eszméletlenül aranyos benne! Én is szeretnék egy ilyen tündéri kis cicust. ^^

Haragszom a kínaiakra, mert amikor 2 karakter között ekkora a kémia, akkor miért nem lehet beletenni egy kis romantikát? xp
Lefordítom -> Kínaiul „Legjobb barát” = Magyarul „Szerelem”…
Az elején ilyen gengszteresnek tűnt, de aztán megtudjuk, hogy sokkal komolyabb dolog van a háttérben, amitől totál egyedi lesz a történet. Nagyon örültem, hogy így lett.
Jiang Yuduo pedig egy borzasztó király karakter! Sok meglepetést okoz és leginkább pozitív értelemben! Nagyon példamutató, hogy honnan hová jutott.

Tudom hogy a lényeggel kezdek, de imádni való a cica <3
Az egész történet nagyon érdekes és szép annak ellenére hogy nagyon is cenzúrázva volt. Nagyon érzelmes és annyira jó lett a kémia a két srác között hogy az hihetetlen.
Az animáció nagyon szép, a karakterek is nagyon szépen kidolgozottak.
Az opening és az ending nagyon jó, régóta nem volt olyan ami ennyire megfogott.
A kínai beszédet nagyon furcsa volt hallani, szoktatnom kell magamat még hozzá.
Az egyetlen ami zavart, hogy néha picit lassúnak éreztem.

Az opening első másodperceiben elguró macskától kezdve tudtam, hogy kedvelni fogom ezt a donghuát. Jiang Yuduo és Cheng Ke értelmes, talpraesett emberek leküzdendő problémákkal, külön-külön is célokkal, saját élettel. A kapcsolatuk gyönyörű, egyenrangú, rengeteg fejlődést hozott az életükbe, az enyém pedig felvidította. Ahogyan első látásra összeverekedtek, majd az előítéleteiket tévéből szerzett tévképzeteiket levetve lassan megismerekedtek, öröm volt nézni – százszor inkább, mint valami hosszú-hosszú félreértésre épülő sztorit. A történet ugyanúgy tartogatott meglepetéseket, mint a főszereplők egymásnak, és tanított arra, hogy ne ítéljünk első látásra. Nekem személyes kedvenceim, spoiler. Az animáció és a zenék szépek, a macskanyávogásra rímelő ending-t (olyan szép nyelv a kínai) sokat fogom hallgatni. Sőt, még tisztességes vége is van.
Nagyon-nagyon nincs mibe belekötnöm. A cenzúra nem zavart, mert a főpáros kapcsolatának értékét nem növelte volna tovább semmilyen mutatott testi kapcsolat. A legnagyobb problémám az egész donghuában az volt, amikor Jiang Yuduo arról beszélt, hogy Cheng Ke növénnyel se élhet együtt az új lakásába, de azért a háttérben ott virított egy a cserépben.

***

Jobban tetszik, mint a regény.