Jéghercegnő (2005) 73% 130★

Csupa rózsaszín, bűbájos és irreális Disney-film. Szerethető é szórakoztató tini kaland, jól esik a felnőtt léleknek is, de valószínűleg vannak ennél jobb és valósághűbb korcsolyás filmek. Mindenesetre tetszett, jól elvoltam vele.

Elkezdtem nézni, és negyed óra után rájöttem, hogy hoppá, én ezt már láttam:D
Casey-t nagyon szeretem, Nikki a kedvenc karakterem, és Zoey szerintem brilliáns. A sztori is elég jó, nem tudom, hogy felejthettem el, hogy nem először néztem a filmet :'D

Akármi is történjen, mindig imádni fogom ezt a filmet. <3

Ez az egyik olyan kedvenc tini filmem, amit képtelen vagyok megunni. Casey akaratereje, pozitív hozzáállása olyan erőt ad, ha elcsüggedtnek érzem magam, hogy szinte én is szárnyalok vele, ahogyan ő a koripályán. :) A koreográfiák meseszépek, főleg a végső előadásé. A zenék szuperek, a színészek pedig hozzák a karakterükhöz illő teljesítményt. A végén mindig kicsit könnyes lesz a szemem, amikor spoiler Kár, hogy nincs második része, szívesen megnézném, hogyan boldogul a későbbiekben.

Féltem ettől a filmtől, de pozitívan csalódtam, mert egész jól összerakták. Imádom a korcsolyázást NÉZNI (sajnos művelni nem igazán tudom, nem is merném), és baromi tehetségesnek tartom azokat, akik ilyen megfeszített erővel képesek ilyen csodálatos dolgokra. Alapvetően sablonos ez a film is, hiszen az ügyes, tehetséges lány először kezd neki a dolognak, blablabla, de mégis nagyon jól megoldották, Kimről sem Samanta jut eszembe, tehát valamit jól csináltak. Ajánlom, aki szereti a korcsolyázás művészetét.

Azt kell mondjam, nem volt rossz – pozitívan csalódtam. Bájos kis történet, noha teljességgel valószínűtlen.
De nem tekinthetek el attól, hogy bár én nem vagyok műkorcsolyázó – csupán hatalmas rajongója a sportnak – pontosan tudom, hogy ez a film a korisok körében szentségtörésnek számít. Olyan mint a PJO fanoknak a filmek, vagy hogy még rosszabbat mondjak, mint az Avatar – az utolsó levegőidomárból készült adaptáció. Még az Ostwind (Menedék)hez is tudnám hasonlítani. Sőt, a Jéghercegnő és utóbbi közt, néhol már kiserteties az alapkoncepció hasonlósága.
Adott egy lány, aki nem sportember, ám az élete hirtelen fordulóponthoz érkezik(az Ostwindnél Mika büntetése, itt pedig az ösztöndíj), így rendkívül rövid időtartam alatt, sportszerűen kezd el versenyezni az adott sportágban. Ráadásul mind kettőnél jelen van egy románc, és a felnőttek beleszólása a dologba.
Egyszernézős, cukormázas Disney-film.

Amikor 1-2 hete rátaláltam erre a filmre azt hittem, hogy már láttam, meg amikor elkezdtem nézni akkor is. De egyre jobban történtek az események és rájöttem, hogy én ezt még nem láttam (valószínűleg túl sokszor láttam a posztert és a filmből pár képet így azt hittem, hogy én már láttam). Ám így jobban örültem, mivel nagyon tetszett nekem ez a film köszönhetően a korcsolyázás utáni szeretetemnek (imádom nézni). Szerelmi szál pedig megsimogatta a kis lelkemet, ami jól esett.

Újranézés volt, már korábban láttam a filmet. Nem rossz, olyan tipikus délutáni matiné. A főszereplő, Casey egyetemre készül, méghozzá a fizika területére, azonban később kiderül, hogy valójában ez nem az ő szíve vágya. Iskolatársa, Gen, profi műkorcsolyázó, de hamar kiderül, hogy tulajdonképpen nem szívből versenyez. A két lány végül a maga módján szembeszáll a szülők akaratával. Nem nagy újdonság tehát a történet sem, viszont szórakoztató. Nem értek a műkorcsolyázáshoz, de azt gondolom, hogy azért ennyire gyorsan senki sem fejlődik, mint Casey a filmben. De ez csak egy film, gimisekről, van benne szerelmi szál is természetesen, bár nem olyan hangsúlyosan, mint a korcsolyázás. Casey anyja elég keményvonalas feministának tűnik, és nem támogatja Caseyt a korizásban. Számára az egész csak a külsőségekről szól, hogy csillogó, szexi rucikban pörögnek az üresfejű Barbie-babák. Ám később kiderül, hogy az igazi ok az, hogy még mindig őrizget valami iskolai sérelmet 20 évvel ezelőttől Gen anyjával, Tinával kapcsolatban. Persze Tinának is van takargatnivalója profi versenyző korából.
Összességében jó kis kikapcsolódás, egy szombat délutáni sziesztázáshoz nem rossz.

Imádom nézni a korcsolyázást, mert hihetetlen, hogy erre valaki képes. Úgy ugrálnak, mintha nem egy élre érkeznének vissza, ráadásul a csúszós jégen. Szerencsére jól sikerült kivitelezni a filmet, a koreográfiákat. A szereplők közül igazából csak Casey anyját nem bírtam, a többiekben azért találtam szeretni valót. Maga a történet bár sablonos, jól sikerült, aki valami lágy tinifilmre vágyik, annak mindenképp ajánlom. :)

Néha jólesik ilyen könnyed semmiségeket nézni. Egyszer nézhető!