A ’60-as években egy lengyel kolostorban nevelkedik az árva novícius Ida. A fogadalomtétel előtt, az apácák tanácsára meglátogatja nénikéjét, egyetlen élő rokonát, akivel korábban soha nem találkozott. Wanda Gruz már túl van a fénykorán, de negyvenes alkoholista láncdohányosként is árad belőle a… [tovább]
Kedvencelte 6
Várólistára tette 71
Kiemelt értékelések
Ida (2013) 75%
Nekem bergmani nyugalom jelent meg. Egyes jelenetek megdöbbentően ismerősek voltak.
Egyszerű, de súlyos történt Idáé. Nem mondom, hogy tökéletesre sikerült számomra az átélés, de a film megnézés után is dolgozik tovább.
Ida (2013) 75%
Egy egyszerű eseménysor egy apácának készülő lányról és a nagynénjéről. Családkeresés, keserű sorsok, szenvedés, szomorúság. Őszintén, biztosan fontos téma és huhuhúúú de csodás, hogy fekete-fehér, meg hogy csupa depresszív, de én végül azt az 1 óra 20 percet is sajnáltam, amit rászántam, mert nem éreztem túl sok mondanivalót benne.
Nézze, aki úgy érzi, hogy másfél óra szenvedős és önsajnálkozó filmet szeretne nézni. Az egyedüli „wow” jelenete nekem a bújtató fiának szavai voltak. Az az egy erős jelenet volt.
Ida (2013) 75%
Érdekes film volt, de különösképpen nem fogott meg. Bár azért néztem meg, mert Oscar-díjat nyert.
Különleges volt az 1:1 képarány.
#Lumiere
Ida (2013) 75%
Nagyon sok mindent lehetne írni mind a filmről, mind a változatosabbnál változatosabb reakciókról, úgyhogy amolyan döntőbíróként én a következőt mondanám: Egyáltalán nem olyan ZSENIÁLIS, mint ahogy egy-két elvakult vélemény vallja, de távolról sem nézhetetlen vagy vállalhatatlan. Mondjuk számomra – alle zusammen – inkább volt kellemes meglepetés, főleg a tényleges főszereplő „kilétének” kérdéskörét és nem egy briliáns kameraszöget illetően.