Hercegnők éjszakája (2015) 78% 60★

A sok szörnyűség ellenére, nagyon szeretem ezeket az éveket a zene miatt, és van egyfajta bája, így nem volt nehéz belecsöppenni egy másfél órácskára. Végig kínzott a szerelmi szállal, és nem sok újat mutatott egyik téren sem, de ahogy már előttem is mondták, bájos volt.

Ez a film valami zseniális! Imádtam minden egyes percét. Vicces, aranyos, néha szomorú, de nem annyira, hogy drámának könyveljem el. Nem ez a kedvenc témám filmek terén, de ez kivételesen elnyerte a tetszésemet. :)

Nagyon imádom. :D ❤

Nagyon kíváncsi voltam, hogyan fogják ábrázolni Erzsébet királynő karakterét, és csak emiatt vagyok kissé csalódott, ugyanis a filmben egy nagyon kedves, nagyon szerény, nagyon bájos lányt kapunk, nem pedig a már ismert személyiségét, ami minden szerintem, csak épp nem kedves, bájos és szerény. Ettől függetlenül – mert elvonatkoztattam a történelmi (és az elképzelt(?)) ismeretektől – egész jó film volt, bár nem hatott meg, nem is hahotáztam rajta, de érdekelt, hogy végül is mit alkotnak a lányok, hogyan keverednek haza. A színészek nagyon ügyesek voltak, és Sarah Gadon szinte kiköpött fiatal királynő másolat, ez nagyon meglepett és tetszett. Egyszeri kikapcsolódásnak tökéletes volt.

Jaj. Tetszett is, meg nem is. De inkább nem. Valószínűleg én vártam tőle túl sokat, mást. Rettenetesen hiányoltam VI. György királyt, különösen, mert ha színre lépett, az legalább tényleg mókás volt. Leszámítva, hogy Rupert Everett teljesen elfelejtett dadogni. ??! Nálam ez szétzúzta az élményt, meg a korábban már Colin által felépített „magaslest”. Szegény Emily Watson meg rettenetesen szürke Erzsébet, mondjuk a színésznő „gyárilag” az, bár ki tud lépni ebből a szerepkörből, HA akar, de… általában nem áll szándékában.
Annak ellenére, hogy a saját személyiségemet Erzsébet hercegnőéhez érzem közelebb, nekem sokkal szimpatikusabb volt Margit. :D
A bizonyos éjszakai kaland pedig… Margité tényleg az volt, de Erzsébeté…? Oké, bizonyos szempontból az is, de… mondjuk úgy, hogy ő sokkal kevésbé használta ki az alkalmat. :D
Érdekes volt megnézni a filmet, ezt is láttam, de… nem ez lesz a kedvencem az uralkodócsaládról. Akkor már ezerszer inkább a King's Speech. Ettől függetlenül minden tiszteletem és elismerésem Rupert Everetté. :D

Sokkal rosszabbra számítottam, így viszont egyetlen szóval lehet jellemezni ezt a filmet és nem is kell többet várni történelmi hűséget meg véletlenül se, volt egy hercegnő meg egy háború és ennyi, de: bájos.

Nagyon vidám, végig nevettem, de egyébként komoly mondanivalója van a filmnek. Kedves volt a szereplőgárda, bár számomra eléggé ismeretlenek. Jó lesz odafigyelni a lányokra is és Jackra. Úgy tűnik, ők is feltörekvő nemzedékhez tartoznak :)
Jól játszották a rájuk szabott karaktert. Elgondolkodtató, hogy 45-ben még milyen fontos volt a királyi családnál, hogy „idegen” nem kerülhetett be. Nagyon őrizték az inkognitójukat. Sajnáltam a lányokat, de örültem, amikor az engedékeny apa – dadogós Bertie :) – elengedte őket életükben először az éjszakába :)
A királynő kimért és szigorú volt, mint mindig :D Kellemesen szórakoztam.

Nekem nagyon tetzsett, konnyed, szorakoztato vicces volt :)

Borzasztóan tetszett a film. :) Margit olyan kis naiv, rajta csak mosolyogni lehet. Jack és Erzsébet viszonya viszont nagyon tetszett. De az az önfeledt bulizási vágy az angolokban amit itt láttam, szinte el se tudom hinni, hogy valóban ilyenek voltak.
Az egyik legmegrázóbb rész talán amikor hajókáznak és látszódnak a lebombázott épületek, mögötte meg megy a tűzijáték. Ennél a jelenetnél összeszorult a szívem.

Hát nekem ez nagyon nem tetszett. Egy kellemes, bájos, vicces, csajos filmre számítottam, ehhez képest csak pár alkalommal mosolyodtam el, vagy szimpatizáltam a szereplőkkel, inkább végig azon gondolkodtam, a királyi család mégis hogy engedhette meg, hogy ez a film forgalmazásba kerülhessen, holott szerintem nem feltétlenül fest jó képet róluk (még akkor is, ha fikció az egész), és amennyire én tudom, kínosan ügyelnek arra, hogy a legjobb oldalukat mutassák a publikum felé. Engem rettentően zavart az egész cselekmény, a szereplők viselkedései, döntései, dolgokhoz való hozzáállása. Erzsébet és Jack között semmilyen kémia nem alakult ki, az egész történetszáluk erőltetett és felesleges volt. A Margitot játszó színésznő volt az egész film fénypontja, bár azért néha őt is túlzásnak éreztem.
Nagyon csalódott vagyok, és eléggé nehezemre esik lepontozni egy brit filmet, de meg kell tennem, mert a megtekintése nem kellemes szórakozás volt, hanem haragos bosszankodás.