Gyilkosság a világ végén (2023–2023) 69% 22★

Csodálatosan üdítő volt ez a sorozat, és nagyon sajnálom, hogy csak egy évados.
Friss volt, aktuális témákkal (és nem csak az AI-re gondolok), jó kis összezárt emberes nyomozós történet, de nem azt éreztem, hogy oké, köszi, megnéztem a 96. krimisorozatomat, jöhet a következő. Bocsi, hogy ezt le kell írnom, de látszik, hogy egy nő keze munkája van benne, talán ezért emelkedik ki a hasonló történetek közül.

Rémes.

Nagyjából ez a vége annak, ha valaki csak úgy belefilozofálgat a semmibe a mesterséges intelligenciáról, művészetről, hackerekről, feltalálókról, krimiről, de halvány fogalma nincs arról, mit akar a fókuszba helyezni. Meg egyébként sincs érdemi, kibontott mondanivalója semmiről se. Brit Marling meg Zal Batmanglij okos, csavaros sztorit akart volna lehozni közeljövőnk nyomasztó kihívásairól, a túlélés lehetőségeiről, a technikai fejlődés áldásáról és átkáról, mindezt valami zavaros Agatha Christie-keretbe oltva…

Csakhogy rettentő felületes 7 rész lett ebből, alig akad pillanata, amit komolyan lehetne venni: a nyomozás mint olyan kimerül pl. abban, hogy az önjelölt detektívek a kérdéseiket feltöltik a redditre, ahol a többi felhasználó válaszai nyomán sikerül is megoldani az adott ügyet; a rettentő zseniális hackerek nagyjából annyira értenek a kiberbiztonsághoz, mint én, könnyen beazonosítható név alatt fórumoznak, és gondolkodás nélkül diskurálnak a mesterséges intelligenciával.

A karakterábrázolás hasonlóan kezdetleges, a népes szereplőgárda jónéhány tagjáról alig tudunk meg valamit, nyilván mindenki zseni, csak éppen semmi olyat nem tesz, amivel ezt alá tudná támasztani. Tökmindegy, hogy emberjogi harcosról, asztronautáról vagy művészről beszélünk, mindenki magától értetődően intelligens, de semmi nincs, ami esetleg ebből következne. A csúcs egyértelműen Darby, aki reneszánsz emberként egyszemélyben tehetséges hacker, halottkém, író, illetve detektív, remek érzéke van a gyerekekhez, ja és mondanom sem kell, csuklóból vágja a Morze-jeleket is. Mert az menő.

A színészi játékról még néhány szót: valami elképesztően borzalmas. Emma Corrin a kezét nem tudja kinyújtani úgy, hogy az természetesnek hasson, tök mindegy, éppen milyen színű a haja, az első pillanattól pocsék. A szerelmi szálra egy szót se érdemes vesztegetni, mert a kémia mint olyan a szerelmespár között nem létezik. Nagy küzdelmek árán, de Brit Marling is eljut odáig, hogy kínos legyen nézni az alakítását. És mivel Clive Owen karaktere is baromi egysíkú, sajna ő se menti meg a napot.

Szóval, ha a fentiekből még nem lenne egyértelmű, nagyon nem talált be.

Engem elkapott a hangulata, végig érdekelt Darby és Bill.
A tech rész (és úgy egyáltalán a forgatókönyv) lehetett volna kidolgozottabb, de az atmoszféra és Darby karaktere így is végig fenn tudta tartani az érdeklődésem.
És be kell vallanom, hogy végül megkóstoltam a spoiler :D