Gyöngyélet Földje a világ egyik legcsodálatosabb szigetországa. Békességben élnek itt az emberek, már az a néhány, aki elfér rajta. Gyöngyélet Földje ugyanis olyan kicsi, hogy királyának, Háromnegyedtizenkettedik Alfonznak nagy gondot okoz az esetleges túlnépesedés. Egy napon egy fekete bőrű… [tovább]
Gombos Jim és Lukács, a masiniszta (Gombos Jim 1.) (2018) 27★
Szereposztás
Henning Baum | Lukács |
---|---|
Solomon Gordon | Gombos Jim |
Thomas Fritsch | Mesélő (hang) |
Kao Chenmin | Mandala császára |
Eden Gough | Ping Pong |
Leighanne Esperanzate | Li Si hercegnő |
Uwe Ochsenknecht | Háromnegyedtizenkettedik Alfonz |
Kedvencelte 2
Várólistára tette 64
Kiemelt értékelések
Ende egyedi mesevilága az egész filmet elvarázsolja. Érdekes, hogy az alapul szolgáló könyvet nem olvastam korábban, de a történet közben ráismertem a német mesélő stílusára.
A sokszor abszurd, néhol blőd de mégis gyermekien leegyszerűsített valóságtól elrugaszkodások inkább szórakoztatóak, mint zavaróak. Az a mókás alapelve az egész történetnek, hogy a világban számos varázslat és csoda van, ha pedig a természet törvényei mást diktálnának, akkor át kell írni a törvényeket. A vonatnak nem szab korlátot a lefektetett sín iránya, a távoli országok népe nem csak kultúrájukban, hanem biológiai megjelenésükben is egzotikusak, a lakatlan világvégi helyeknek pedig miért ne lehetne az a varázsa, hogy pont ellentétesen működnek a fizika törvényei.
A látványvilága nagyon szép, mind a vizuális effektek, mind a látványtervezés, mind a vágások vonatkozásában élvezetes élményt nyújt.
A színészi játékok idézik a vásári komédiát, ahol kontrasztosak ugyan a karakterek, de a színészek mégis komolyan veszik a saját szerepüket, ezért nem csap át ripacskodásba a játékuk.
Legvégül pedig az nyújtott igazi élményt, hogy német filmet láthattam közönségesség és alpári humor nélkül.
Szórakoztató, szombat délelőtti gyerekmese. Egész jól idézte a ’80-’90-es évek ifjúsági filmjeit.
Folytatása
Összehasonlítás |