Garfield (2024) 67% 74★

Nokkérem, 2024 végére azt hiszem, nyugodtan kimondhatom, hogy megtaláltam az eddigi legrosszabb adaptációt. Igen, persze, Jim Davis nagysikerű képregénye elég sok adaptációt megélt már, de azt hiszem, mindössze a 80-as évek kisfilmjei és a 90-es Garfield és barátai hozták a stílust, a többi alkotás vagy felejthető (Garfield Show) vagy vállalhatatlan trutyi volt (mint az élőszereplős film).
Nos, gyakorlatilag az összes újkori adaptációnak az volt a problémája, hogy a készítők láthatólag nem igazán akarták Jim Davist a stábba, nélküle meg valahogy senki sem érti, miért jó a Garfield, és így nem is adaptálnak, hanem csak úgy írnak valami paraszthollywoodi katyvaszt, és nézik, hogy a nép örül, vagy bescammelődik a nagy név hallatán, aztán majd morog, de mindegy, mert a pézt kifizette.
A film rögtön egy balegyenessel indít. Ugyanis kevés olyan napilap képregény van, ami képes egy megfelelő, kicsit túlzó elemekből felépített, de mégis hétköznapi háttértörténetet kanyarítani a karaktereinek, úgy, hogy az egész maradéktalanul élvezhető legyen. A Garfield pont ilyen. Épp ezért nekem kényelmetlen, hogy a film első két-három jelenete nagyjából elküldi az egészet a fenébe, és egy nyálas, buta háttérsztorit készít. Aztán a film első tíz perce ilyen pastiche-Garfield poénokból épít egy jelenetsort. De tényleg, úgy képzeljétek el, mintha előkapnátok egy Garfield-magazint, és minden koncepció meg dramaturgia nélkül meganimálnátok az egymást követő képsorokat. Aztán kezdődik a tényleges film, ami egy borzalmas heistfilm, és az elején Jont ki is dobjuk a kukába, helyette megjelenik Garfield apja, aki úgy néz ki, mint Garfield, csak nagyobb (oké, ez a karakter új, de egy fél-kánon megjelenést adott neki Davis az egyik Garfield-kisfilmben… Gondolom, mondanom sem kell, hogy mégcsak nem is hasonlít). És egy gonosz női macska, és két erőszakos kutya segítője rákényszeríti őket, hogy lopjanak el neki valamit. Ezután a film igazából egyrészt egy rettenetes lelkizős marhaság arról, hogy miért hagyta ott a fater Garfieldot, másrészt meg olyan „poénokkal” üzemel, amiket Seth McFarlane megirigyelne (amúgy tegyük hozzá, pl. egy Family Guyban jók lennének, mert az eleve direkt béna viccekből építkezik). A történet tehát gyenge, a poénok elképesztően ostobák, és azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy a tanulsága is negatív. Nem, Vic nem egy szimpatikus fickó, aki áldozatot hozott a fiáért, hanem egy gyáva lúzer, és NEM váltja meg a vége.
Az animáció rossz. A minőség maga nem is szörnyű, de hiába minden, Jim Davis világa, karakterei egyszerűen nem tud máshogy kinézni, mint ahogy a mester megálmodta, és így a rajzstílus egész egyszerűen nem működik.
Ha van pozitívuma, az a zene, az egészen rendben van… De ez nem menti a filmet.
Kerüljétek. Messziről.

Asszem megvan nekem az év legrosszabb filmje. Kezdjük ott, hogy már 1-2 hónapja megnéztem az első fél órát, de csak most tudtam befejezni, annyira szenvedtem már az elejével is. Ezzel ismét bebizonyosodott, hogy a torkos macskánk 3 kockás képregényeit képtelenség élvezhető mozifilm formában adaptálni. Persze itt valójában meg sem próbálták, hisz ez NEM Garfield. Fogtak egy teljesen random, unalomig járatott (heist movie, meg miegymás) klisékkel megtömött, kóbor állatokról szóló 10 órai matinét, amire egyébként max. egy tucat szerencsétlen kölyköt vittek volna el a szülei, aztán annak főszereplőire ráhúzták Jon, Ubul és a címszereplő lenyúzott bőrét, hogy több nézőt és persze bevételt hozzon a stúdiónak. Mindemellett a mai animációs filmek többségénél tapasztalható, full kretén módjára viselkedő karakterek sem javítottak az összképen. Mondjuk az egész cselekmény olyan, mintha egy olyan egyén írta volna, aki azért ül épp börtönben, mert részegen drogot próbált átcsempészni a határon, ami az ellenőrzésnél szétrobbant a végbelében. A 90%-a konkrétan fölért egy vallatással és végig úgy éreztem magam, mint a „hősünk”, mikor a fejét verte a fába.
Mi a maradék tíz? Nos, akadtak úgymond kevésbé irritáló pillanatai. Az apjával kapcsolatos visszaemlékezések pl. aranyosak lettek, még úgyis, hogy bőven láttunk már hasonlót, plusz a spoiler is szépen volt tálalva az összképhez képest. Emellett meglepett még a spoiler is, de ezek az apróságok sem tudták megmenteni ezt borzalmat. Konkrétan senkinek nem ajánlom. Soha. A gyerekeiteket is tartsátok tőle távol és olvassátok inkább a róla szóló képregényeket, ez pedig merüljön el az örök feledés mocsarában…

ui.: Amúgy mi volt ez a Tom Cruise mánia a Top Gun, meg Mission Impossible utalással? (Ez itt a „Nesze, felnőttek, dobunk nektek is egy csontot” elem?) Emellett a sajtüzemi jelenetsornál ugye nem csak nekem jutott eszembe a Klónok támadása?

Így végső soron meglehetősen nagy csalódás a legújabb Garfield, amely szinte semmiben nem tudta megidézni az eredeti sorozat és Jim Davis képregényeinek varázsát, ehelyett kaptunk egy generikus történetet egy százszor lerágott mondanivalóval és kétdimenziós karakterekkel, egy olyan akciódús eseménysorozatba ágyazva, mely megfelel a mai inger-orientált célközönség számára. Lehet sorozatként jobb lett volna az eredeti alkotó bevonásával újrázni Garfieldot, mint például a Hupikék Törpikéket, hogy ott kisebb tétekben, de az alapokhoz hűbben kerüljön modernizálásra a karakter, mert ez így meglehetősen feledhető lett, még ha a szórakoztató célját el is érte.

Értékelés: 6/10

Nem tudom, hogy mit vártam. Sokat nem, illetve kedvem sem volt mozizni, úgyhogy ezért sem érhetett akkora csalódás.
A felvezetés tetszett (a trailer is emiatt fogott meg), a többi viszont, pl. a főkonfliktus nem fogott meg. Aranyosnak aranyos, vidám a hangulata és jó a látvány, de egy középszerű animációs film, ami egynek elmegy, de moziban simán kihagyható.

Örülök, hogy a trailer nem lőtte le az összes poént. A kölyök Garfield tényleg nagyon cuki volt, de azért volt itt még mellette némi érdekes kontent.

Nagyon modernek voltunk már, appon rendelik a kaját és drón hozza ki, de teljesen bele illett minden a sztoriba :)

Hatalmas cukiság :D

Nekem nagyon tetszett, érzelmes volt, sokat nevettem rajta! Én alapból imádom a macskákat, a macskás dolgokat, így muszáj volt megnézni, de lehet a kedvenc filmek vagy mese filmek között lesz év végén!