Földtenger távoli szigetvilágát az éhínség réme fenyegeti. A gabona elszárad, a háziállatok hullanak. Két sárkány bukkan elő a viharfellegek közül egymást marcangolva – ez a közelgő katasztrófa előjele. Darabokra szakadhat az egész, kényes egyensúlyban lévő világ. Karvaly főmágus, a varázslók… [tovább]
Földtenger varázslója (2006) 133★
Szereplők
Okada Junichi | Arren (hang) |
---|---|
Teshima Aoi | Theru (hang) |
Tanaka Yuko | Cob (hang) |
Fubuki Jun | Tenar (hang) |
Sugawara Bunta | Ged (hang) |
Kedvencelte 10
Várólistára tette 104
Kiemelt értékelések
Nekem ez a film nem tetszett, pedig szép az animáció és a zene is. A történet viszont lassú és vontatott, az elején fogalmam sem volt, miről szól, és hogy szól-e egyáltalán valamiről. A főhős Arren egy kimondottan idegesítő karakter, aki nagyon szereti sajnáltatni magát, és hogy mi a nyűgje, még a végén sem derül ki teljesen. Egynek elmegy, mert láttam már sokkal rosszabb animációt is, de biztosan nem fogom újranézni.
Az animáció és a zene jó. És sajnos ennyi volt számomra. Életemben nem láttam még ilyen gyenge, kusza és érdektelen Ghibli filmet. A történet több pontján is megkérdőjeleztem, végignézzem-e egyáltalán. Nekem ez küzdelmes volt és felejthető.
Olvastam a könyveket, és nyilván, ha ahhoz hasonlítom… Viszont én ezt magában is nagyon szeretem, és nagyon sajnálom, hogy az előzmény sztorik nem kaptak rajzfilmet, megérdemelnék…
Az igazi név… nevén nevezni a dolgokat…
Az élet fontossága… az az egy, ami van, azt jól élni…
Nem félni a haláltól…
Kilépni az árnyékból, a félelemből…
Sok okosság van ebben a rajzfilmben, ha egy kicsit…
Tudom, hogy Ghibli filmek közül ez az egyik legkevésbé kedvelt, és igazából értem, miért. Nagyon más mint Miyazaki Hayao munkái, témáját, hangulatát tekintve is, és sokszor kifejezetten zavaros. De engem nagyon jó pillanatban talált meg, és sok szempontból vevő voltam a különlegességére – nem hibátlan, nagyon nem, de meg tudtam szeretni.
Egyrészt, Arren nagyon nem tipikus Ghibli főhős, azzal kezdve, hogy rengeteg démonnal küzd, elég egyértelműen depressziós, sokszor életképtelenségig elveszett, és egyébként kicsit idősebb is, mint Miyazaki Hayao gyermekfőhősei (Arren inkább nagykamasz, akár fiatalfelnőtt első ránézésre). Sokáig nem is igazán lehet összerakni, hogy mit akar, vagy mit akarnak tőle, mert jóformán semmit nem csinál, csak megy Karvaly után csendben. Aztán ahogy haladunk a történet vége felé, kicsit kibomlik a karaktere, van vele pár érdekes csavar, és tetszett a fejlődése is, ahogy visszanyeri a bátorságát – a háttere viszont sosem nyert teljes magyarázatot, ami azért zavaró. spoiler Karvaly szerethető karakter, amennyire tudom, a könyvsorozat inkább rá fókuszál főhősként (hiszen ő a Földtenger/szigetvilág varázslója), itt viszont kicsit háttérbe szorul Arren mellett. Ő hozza a legtöbb komoly döntést, a herceg nélküle nem érne célba, de egyértelműen Arren a lényeg, ő az, akinek a sorsa tényleg meghatározza a cselekményt. Theru igazából aranyos, és neki kb. sikerült összeraknom, mi volt a koncepciója. spoiler
Cob, a főgonosz még egy kicsit tipikus mesegonosz, de nagyon stílusos karakter – függetlenül attól, hogy a magyar szinkron már megint úgy döntött, hogy femininebb megjelenésű férfikarakterek márpedig nem léteznek (egyébként bárkinek ajánlom az angol szinkronos változatot – Willem Dafoe-t eleve nagyon kedvelem, de elképesztően jó Cob).
Ami pedig igazából megnyert, az a hangulat. A Földtenger varázslója kicsit sötétebb fantasy világ – nem olyan gyermeki és színes, mint a Ghibli filmek általában. Van persze mágia, és sárkányok, királyok és hercegek, de az egészen túl valahogy ül rajta egyfajta melankólia. Nem látunk mindent a világból, de belebegtetnek politikai konfliktusokat, látjuk, hogy van rabszolgakereskedelem, nyomor, drogüzletek, és mindenki áskálódik mindenki ellen. Ez pedig adott egy alapot az egész történethez, ami eléri, hogy a végén is maradjon egy kis gombóc az ember torkában. spoiler
Összességében én merem ajánlani. Nem a legjobb Ghibli, megértem, ha nem mindenkinek tetszik, de engem megnyert.
Ursula K. Le Guin Szigetvilága egy irodalmi mestermű, de aki olvasta a könyvet, az talán egyetért velem, hogy az írónő mesélési stílusa meghatározza a művet, és emiatt nem lehet igazi adaptációt készíteni belőle. És a készítők is a rossz végén fogták meg, mert ha a stílust nem is találták el, a lassúságot igen, ami viszont ilyenkor nem valami jó ötlet. Mert valljuk be, így a film alig szól valamiről, és amiről mégis, arról meg nem tudunk meg semmit. Arren egy unalmas főhős, a többi karakter viszi a hátán a filmet. A szerző stílusát ugye nem nagyon lehet ábrázolni, így viszont ez egy klasszikus fantasy lesz, különösebb plusz nélkül. Ha valaki nagyon el akar verni két órát, akkor a gyönyörű képi és hangvilág mindenképp jó választássá teszi, és a film is tulajdonképp rendben van, de sokkal jobb fantasy animék is vannak.
Magasságos egek! Ez meg mi volt?!
Goro Miyazaki, leülhet, egyes!
Nem csodálom, hogy vita alakult ki a stúdión belül + Hayao M. és fia közt: Goro nem rendelkezik azzal a rendezői tehetséggel, mint azt édesapja. (Az öregnek is van azért egy stílusa, nyilván nem véletlen, hogy haragban voltak…)
Szóval nem történt még ilyen, de le kell húznom egy Ghibli animét. A legnagyobb bajom az volt, hogy a sztori TOTÁL KÁOSZ! ÉS SEMMIRE NEM KAPUNK MAGYARÁZATOT!!!! Tudom, hogy regényeken alapszik és nyilván nem lehet mindent belesűríteni egy filmnyi játékidőbe. Na de ez mi? Az író is elégedetlen volt vele, merthogy összevissza emeltek ki a sorozatból elemeket, át is költötték és tök értelmetlen lett az egész. Megtámogatva egy bődületesen rossz szövegkönyvvel, huh, azok a párbeszédek…. Ráadásul a játékidő nagy részében SEMMI nem történik, csak szántanak, legeltetik a birkákat, a két gyerek gyanúsan méregeti egymást, a háziasszony meg semmitmondó szövegeket nyomat. Nem is értem. Legalább akkor lett volna benne egy akciódúsabb vonal vagy fókuszáltak volna a srác lelki problémáira végig, de ez így…
No de a kérdéseim:
– Mégis mi a francért spoiler?! Miért?! Goro Miyazaki rendező úr se adott rá értelmes magyarázatot!
– Hogy a fenébe spoiler Itt már hörögtem kínomban.
– Ki a túró volt az a boszorkány?
– Hogy nyöghette be Karvaly kb. 1 nap ismeretség után a kissrácra, hogy „Régóta vele utazom, blabla, aranyból van a szíve.”. WTF, ember?! És ez egy főmágus!!!! Nem csoda, hogy döglődik az ország, ha ilyen emberek vannak ilyen magas pozícióban. :D Itt rögtön eszembe jutott a szultán benyögése az Aladdinból (Jafar ugye titokban át akarja venni a hatalmat): „Ha van dolog, amire büszke lehetek,Jafar, az a kiváló emberismeretem!” Aha. :D
– Ezt az spoilerdolgot is mintha csak hirtelen a kisujjából szopta ki volna a boszorkány, abszolút nem volt felvezetve, se megmagyarázva!
– Apropó, miért volt csúcsos a feje a boszorkánynak?
– És végül, a gyenge Chihiros utánérzés ezzel az spoiler dologgal. Mi van?!
Uuuugh, brrrr. Rossz volt.
Goro, menj vissza tájépítésznek. Kérlek.
Kezdem úgy érezni, hogy a nem Miyazaki Hayao által készített Ghibli filmek nem nekem valók. Jó, a Mester alkotásai között is vannak gyengébb darabok, de ennyire még egyiket sem untam, pedig A tenger zúgása és A könyvek hercege is próbálkozott.
Előre leszögezem, hogy sajnos nem ismerem az írónő munkásságát, de szerintem az adaptációknak pont az lenne a lényege, hogy a rajongóknak azt adják, amit várnak, akik meg nem ismerik, kedvet kapjanak az alapművekhez.
Ehhez képest kaptam egy kalsszikus fantasy világot, mágusokkal, sárkányokkal, hamisítatlan Ghibli látvánnyal és megoldásokkal.
Főhősünk, Arren végig bambul, vagy ha nem, akkor éppen eszelős, vagy pánikol. Karvaly a bölcs mágus, Cob a gonosz varázsló, vannak kétbalkezes bérencek… és nagyjából ennyi.
A sztori nem nagy eresztés, és passziót űz abból, hogy semmit sem magyaráz meg. De még ezt is elnézném, ha nem lenne ennyire gyötrelmesen lassú és vontatott. Alig történik benne valami, akkor sem feltétlenül értem, miért.
Elég sokáig halogattam ezt a Ghibli filmet, mert több ismerősöm szerint is az egyik leggyengébb. Az elején nem értettem, hogy miért is mondták ezt, engem ugyanis nagyon beszippantott a hangulata. Később azonban valahogy az egész leült, az utolsó kb. fél órát már nehézkesen néztem végig, hiányzott belőle az a varázs, ami más Ghibli filmeknél megfogott :/. Azért egyszer érdemes volt megnézni.
Láttam már régen, de nem emlékeztem rá. Nem tudom, hogy miért, pedig megvan benne minden Ghibli tulajdonság. Mese, varázslat, szép zene és gyönyörű rajzok. Lassú folyású, de szerintem ez illik ehhez a régi, sárkányokkal és mágusokkal teli világhoz. Nem japán misztikus, hanem inkább Merlin hangulatú. Egy esős délutánon meg fogom még nézni újra.