Jimmy Bly (Kip Pardue) újonc autóversenyző és a jelenlegi bajnok, Beau Brandenburg (Til Schweiger) elkeseredetten küzdenek az év bajnoki címéért. Mindent bevetnek a siker érdekében, Beau még régi barátnőjét, Sophia Simone-t is dobja, mivel szerinte a lány akadályozza a koncentrálásban. Bly… [tovább]
Felpörgetve (2001) 71★
Szereplők
Kedvencelte 13
Várólistára tette 16
Kiemelt értékelések
Évek óta próbálom megfogni, mi is a baj ezzel a filmmel – mitől olyan végtelenül irritáló, műanyag, tenyérbemászó, ütnivaló akár stílusát, karaktereit, tempóját, betétzenéjét, szinkronját, mindenét tekintve. Mondhatnánk, ez a mozi metasíkja: az alkotók beláttak a kulisszák mögé és rájöttek, az autóversenysport ilyen, de ezt őszintén szólva, nehezen hiszem el egy Stallone-forgatókönyvnek/Renny Harlin rendezésnek.
Kb. negyedik újranézésre most találtam a filmre egy új jelzőt: az önimádatot. Ilyen az, amikor az alkotók szerelmesek a művükbe, meg vannak győződve annak nagyszerűségéről, a bemutatni kívánt karakterek heroikus übermensch mivoltáról, az autóverseny magasabb rendű aktusáról. Más nem magyarázza azt a végtelenül taszító műmájer nagyképűséget és arroganciát, ami a rendezésről és a színészi alakításokról süt. Már ahol látunk egyáltalán értékelhető színészi alakítást…
A Felpörgetve mindemellett nagyjából nyomokban tartalmaz autóversenyt és realitást. Nem sok köze van a versenyzés valódi szfériáihoz, ennek megállapításához nem kell évtizedeken át szaksajtót olvasni. Ami az autóversenyből érdekli őt, az a pilóták nárcisztikus felszíni világa, illetve a száguldó formaautókból kisajtolható akció. Mely akció felülírja nemcsak a józanész, hanem a jóízlés és a fizika szabályait is – régi probléma, pontosabban a kétezres évek elejének klasszikus problémája, hogy a számítógépes képalkotás valódi lehetőségein rendszeresen túlnyújtóztak a kor alkotói.
De az egésznek a tetejébe szinte lehetetlen überelni azt a szakunder szégyent, azt a már-már szórakoztatóan kellemetlen érzetet, amit Pardue, Schweiger(!?), Estella Warren vagy Stallone produkcióját látva (és utóbbi esetében hallva) élünk át. Különösen Pardue nagyjából Hayden Christensen Star Wars-béli fiaskóját idézi meg a működésével, az egyébként egydimenziós, de abban az egy dimenzióban szerintem igenis ügyesen mozgó Schweiger pedig szinte szabadon engedi azt a sok tonnányi seggfejséget, amit karrierje során egészen addig sikerült magában tartania. Óriási szerencséje, hogy Beau Brandenburg (a való életben kit hívnak így német retró pornósztárokon kívül?) egyébként is ilyen karakter, de ez most nem belőle, hanem a színész lényéből jön ki.
Mégis a flegma lazaságot a tompa unalommal összekeverő Stallone a csúcs, mert elhiszi magáról, hogy ért annyit az autóversenyhez, hogy filmet készítsen róla, sőt, hogy képes autóversenyző és körülöttük forgó hús-vér emberi jellemeket írni. Teljesítményét megkoronázandó, beül a kocsiba és brummog, mert akkor SPM-fokozatba rakja magát…
Végtelenül irritáló, talán éppen ezzel az irritálósággal még szórakoztatni is tudó film.
Én könnyesre röhögtem magam ezen a filmen, de csak azért, mert annyi baromság volt benne, hogy az valami elviselhetetlen. Jó néhány éve követem figyelemmel az autósportok világát, és bár közel sem rendelkezek olyan átfogó tudással, mint azok, akik ténylegesen ezzel foglalkoznak, bizonyos jeleneteknél hangosan felröhögtem. Könyörgöm, legalább egy kicsit jobban utánajártak volna a dolgoknak! Értem én, hogy tele voltak nagyon látványos ötletekkel, de amit levágtak…
Röviden és tömören összefoglalva, ez a film szörnyű. Az elejéről ugyan lemaradtam, és a végét sem láttam, de amit láttam, az pont elég volt. (Ezeknek a részeknek a hiánya miatt nem adok rá csillagot, és megtartom magam abban a hitben, hogy azok talán értékelhetőek voltak.) De a többi…
spoiler
spoiler
spoiler
Stallone eredetileg a Forma-1-ről akart filmet forgatni, de valamiért az IndyCar nyert. Ennek ellenére nagyon sok akkori Forma-1-es pilóta felbukkan benne, mint Montoya, Alesi és Villeneuve. Maga a sztori a szokásos tündérmese, az újonc befut, majd elkezd nehezen menni, hoznak hozzá egy nagy öreget, akinek a segítségével elveri a riválist. Elég sok olyan dolog van benne, ami a valóságban elképzelhetetlen, de ugye egy filmben minden lehetséges. Az ismertebb sztárok (Sylvester Stallone és Robert Sean Leonard) mellé sikerült egy kuriózumot is hozni, Jasmin Wagner személyében, aki Blümchen néven a 90-es évek második felének német tinisztárja volt.