Evil Dead – Gonosz halott 2. (Gonosz halott 2.) (1987) 68% 85★

Nevetni fogsz, miközben borzongsz.
Raimi már a Gonosz halottal bebizonyította, hogy sajátos stílusával és humorával helyet kíván magának a horror nagyjai között. Aztán a folytatással emelte a tétet, és megkaptuk a műfaj egyik legegyedibb darabját, mely mára már a popkultúra szerves részét képezi.
Az első rész zanzásított felelevenítését követően indul be a folytatás valós cselekménye. A rémálomszerű képek, a természetfeletti sejtelmes jelenléte átlengi filmet, miközben végre felszínre tör az as isten igazi fekete humor.
A Gonosz halott igazából nem titkoltan műfaji, illetve önparódia, szóval sosem értettem a kritikákat, hogy a film nem félelmetes, hanem röhejes. Horrorban ugyanis ritkán lát olyat az ember, hogy a főhősből a rá frászt hozni kívánó, őrülten röhögő, nyerítő tárgyak láttán szintén feltör a nevetés, mely aztán fokozatosan lép át egy szinte megkattant ember sikolyába. Ha viszont valaki még konkrétabb példára vágyik: a film szó szerint maga int fityiszt mind az előzménynek, mind a nézőnek Ash levágott kezével.
És ha levágott kéz. A film kaotikus, mégis átgondolt jellegét szemlélteti maga a Tom és Jerry-szerű hajsza a levágott kéz után. A brutalitás, a humor, a tökösség akár egyik percről a másikra vehetik át egymás helyét, a recept mégis működik. Linda haláltánca, a banya felfedezése a pincében, a láncfűrészkéz elkészítése, beszélgetés a tükörképpel, és még lehetne sorolni. Mind ikonikus, az ember emlékezetébe ivódó jelenet.
Raimi kiváló érzékű rendezéséhez aztán persze társul Campbell alakítása. A fickó előtt le a kalappal. Nem színészi tehetségéről híres, ellenben van kisugárzása, öniróniája, mely Ash szerepéhez elengedhetetlen. A burleszk jelenetekben ugyan olyan fergeteges, mint a túltolt macsóskodásban, grimaszai, karikatúraszerű megnyilvánulásai pedig igazán emlékezetessé teszik. Elég csak arra gondolnom, amikor a kutató hangfelvételét hallgatva döbben rá, hogy őt bizony a pincében eltemetett nyanyával zárták össze, majd kirobban az öreglány, Campbell pedig úgy visít fel, mint egy kislány. Mindig elfog a röhögés.
Raimi kultfilmet alkotott. Az évtizedet igazából a horror-komédiák uralták, de a Gonosz halott 2. ezeknek a koronázatlan királya. Nem csoda, hogy Ash a következő felvonásban maga is kijelenti: Hail to the king, Baby!

Egyszerre remake és folytatás.
A GH 2. sokkal jobban működik, mint az első. Amikor Ash egyedül van, azok a részek a legjobbak. Itt kevésbé töketlen, mint az előzőben.
A többi szereplőt eleinte tölteléknek éreztem és nem is láttam a jelentőségüket.
Megvalósításban sokkal jobb, látszik, hogy nagyobb volt a keret. Mind a maszkok, mind az effektek és a felvételek is jobbak.

A Farewell To Arms :D Ekkora poént!!
Remek ez a film nagyon sok szempontból: ez a Raimi-féle fényképezés (több különböző technikával) nagyon hatásos, nem is beszélve az öniróniáról, amivel a saját filmje és a műfaj felé fordul.

Minden idők egyik legeredetibb komédiája és horrorfilmje.
Ilyen kevés pénzből akkoriban sem forgattak minőségi horrort, manapság meg aztán pláne nem. Ennek ellenére a műfajnak egy olyan kiemelkedő műve a Gonosz halott 2, hogy a mai napig igyekeznek sokan koppintani, sajnos, vagy inkább balszerencséjükre sikertelenül.

spoiler
Oké, hogy ez egy vígjáték és nem is veszi magát komolyan, de sajnos ebben a minőségében sem tudtam élvezni. A főszereplőt továbbra is rühellem.
Talán egy kicsit jobb, mint az első rész, de annyira nem, hogy több csillagot érdemeljen. Szándékomban állt megnézni a harmadik részt is, de ezek után lemondtam róla.

Ez a film már-már önmaga paródiája (azért annyira még nem, mint a 3. rész).
Jó kis horror, amin közben vidáman kacarászik az ember. Az effektek egy része ma már übergagyi, de kit izgat? :)
Piszkosul szórakoztató és vidám emlékek (jó, ez így elég morbid) főződnek hozzá. Pl. mikor először néztük testvéremmel, apám bejött a szobába, ránézett a tévére (Ash éppen ordítva a saját fején törte össze a tányérokat), aztán ránk nézett és inkább szó nélkül kiment. XD
Alámondással talán még most is megvan valahol VHS-en. :D

@Goldenhand igen picit jobban tetszett ez a rész viszont még mindig a 3. a legjobb szerintem :D

Olyan lehetett ebben a szériában feltűnni, mint a 5 minute crafts videókban: irtó megalázó, oda a méltóság, de cserébe kérkedhettek azzal, hogy szerepeltek valamiben.

Talán nem is folytatás, hanem remake az első részhez. A készítők ezúttal meg sem próbálták komolyan venni a filmet, ami helyenként tök jó poénokat eredményez (Farewell to Arms zseniális volt pl.), de azért nem sikerült eléggé elszakadni a horror kötelékeitől. Összességében nézhető volt, de nem valami nagy szám, egy-két poén azonban jogosan feltornázza az értékelést.