Élni (1952) 25

To Live · 生きる (ikiru)
143' · japán · dráma

Ez a modern Japán körképét megrázó személyes drámába foglaló és klasszikus stílusban megelevenítő remekmű egy özvegy kistisztviselőről szól, aki megtudván, hogy gyógyíthatatlan beteg, értelmet próbál adni életének.

Képek 10

Szereposztás

Shimura TakashiWatanabe Kanji
Himori ShinichiKimura
Tanaka HaruoSakai
Chiaki MinoruNoguchi
Hidari BokuzenOhara
Odagiri MikiToyo Odagiri

Kedvencelte 7

Várólistára tette 73


Kiemelt értékelések

krlany 

Manapság már tucatjával készülnek azok a filmek, melyben a főhős megtudja, hogy nem sok van neki hátra, átértékeli az eddigieket, és elkezd élni…
… viszont gyanítom, hogy ’52-ben ez a téma még nem volt ilyen lerágott csont, annál is inkább, mert Kuroszava főhőse nemcsak a saját életét veszi górcső alá, hanem az egész japán közigazgatási rendszert keményen bírálja, kőkemény tükröt tart, és a mai napig aktuális a téma Japántól függetlenül is… és én minden szavával csak is egyetérteni tudok.
Ez egy nagyon erős film az elpazarolt évekről, majd pedig arról, hogy egy ember is mennyi mindenre képes, és hogy a rendszer/a hatalom, hogyan darálja be a kisembert, akinek csak borgőzös állapotban nagy a szája. A mai napig ilyen fotelforradalmárokkal van tele a világ. Elképesztő és szomorú, hogy a film születése után 66 évvel még mindig itt tartunk, és hogy mennyire örök érvényű alkotás.

sipiarpi 

Egy megrendítő, és egyben megható film az élet értelméről. Egyáltalán miért érdemes élni? Az emberi gyarlóság és képmutatás is szépen bemutatásra kerül. Nem tudom elégszer dicsérni Kuroszavát. Aki csak a „szamurájos” filmeit ismeri, annak is tud újat adni. Nem gondoltam, hogy egy ilyen távoli, ismeretlen kultúra és ilyen időbeni távolság mellett is ekkora hatású film lesz.

Osli75 

Volt már ilyen történet, hogy valaki megtudja, hogy halálos beteg és változtatni akar az életén, de ez a film valahogy mégis több. Minden meg van benne ami kell és a szereplők is nagyon jól játszanak. Keserédes film, de nagyszerű alkotás. Néha kicsit lassú, de a japán filmek már ilyenek…

Mr_Catharsis91 

Hihetetlen humanista és mély alkotás, itt-ott kicsit megáll ugyan, de ez legyen az egyetlen hibája.


Népszerű idézetek

rocketdog 

– De magát nem dühíti, amikor így semmibe veszik?
– Nem. Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy utáljam az embereket. Nincs már sok időm.

xyvliczylgon

Watanabe: Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy utáljam az embereket. Nincs már sok időm.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján