A vidéken élő idős Hirayama házaspár a háború utáni nyüzsgő Tokióba utazik, hogy meglátogassa két gyermekét. Elfoglalt orvos fiuk és kozmetikai szalont vezető lányuk azonban nem látja őket szívesen. Sem idejük, sem kedvük szüleikkel foglalkozni. Csak háborúban elesett fiuk özvegye, Noriko… [tovább]
Tokiói történet (1953) 37★
Képek 9
Szereposztás
Kedvencelte 7
Várólistára tette 67
Kiemelt értékelések
Az egyik legjobb film, amit valaha láttam. Nem túl cselekményes; bár több, mint két órás, sok minden nem történik, jórészt csak emberek beszélgetnek, mégis végig lekötött. Alig éreztem az idő múlását, bármeddig elnéztem volna.
Az egyik órámon (amire feladták a megtekintését), már beszéltünk róla, és amikor néztem, akaratlanul is felfigyeltem a tipikus stílusjegyekre: alsó kameraállás, 180 fokos szabály megsértése, ismétlődő cselekmények, helyszínek, szereplők… Az egésznek van egy kerek ritmusa: elindulunk valahonnan, aztán gyakorlatilag visszajutunk ugyanabba az állapotba spoiler
Én mindenképp ajánlom a megtekintését: türelem kell hozzá és hogy az ember figyeljen a részletekre is, de ha ez megvan, remek élményben lesz része.
Előre is elnézést mindenkitől, aki szereti ezt a filmet, de február óta húzom a megnézését és így is csak részletekben voltam képes megtekinteni. Nem mintha rossz lenne, de nem egy gyors darab, és nem volt hozzá elég lelkierőm.
A filben a szülők útját tekinthetjük végig, akik vidékről felutaznak Tokióba két gyermekükhöz és az egyik feleségéhez. Ezt nézhetjük csaknem két órán keresztül, ahogy a két öregember próbálja megtalálni a hejét a nagyvárosban. Persze előjönnek a problémák és a régi sérelmek.
A háború hatása még itt-ott tetten érhető a filmben, de igazából a kapcsolatokról szól.
Nem egy könnyű film, tényleg türelem kell hozzá és állapotba kell kerülni. Aki szereti a családi történeteket, mindenképpen szánja rá az időt.