Gwendolen Harleth beleszeret az eszményien tisztességes Daniel Derondába, de hamarosan rá kell jönnie, hogy ők ketten két külön világban élnek. Gwendolen kirobbanóan szépséges, élénk, élni vágyó és önző. Daniel csöndes, befelé forduló, érzékeny és gondoskodó. Amikor Gwendolent családja anyagi… [tovább]
Daniel Deronda (2002–2002) 22★
Szereposztás
Kedvencelte 5
Várólistára tette 26
Kiemelt értékelések
Kifejezetten érdekes ez a sorozat, már régóta szerepelt a várólistámon. A kosztümössége és természetesen a színészek miatt is.
Nincs igazán dinamikus, gyorsan pörgő cselekménye és sok váratlan fordulattal sem kecsegtet igazán. Inkább lassabb folyású, lovaglások, íjászat, vadászat, bálozás, nagy találkozások és sorsfordító események sora.
Nagyon tetszett, hogy a két főbb színésznő is játszik együtt később az Emmában, a két Hugh a Bovarynéban. :)
Ahogy Daniel és Gwen nézett egymásra az megkapó volt, olyan leírhatatlanul szép, finom vágyakozás ült a szemükben, érezni lehetett a kettejük közti kémiát, olyan volt, mintha csak ketten lennének a világon abban a percben.
Szerintem Romola a kosztümös szerepekre született, mindig tündököl az ilyen karakterek alakításában.
A vége lehet, hogy elsőre kicsit meglepően és furcsán hathat, de valahogy mégis így volt az igazi.
Eléggé felkeltette az érdeklődésemet ez a minisorozat a főszereplő színészek miatt, de sajnos csalódnom kellett. Először is: a szinkron – és csak ebben a formában találtam meg – borzalmas volt, Ónodi Eszter Romola Garaihoz egyáltalán nem passzolt, és amit végiglihegett itt nekem, az elviselhetetlen volt. Másodszor: Hugh Dancyt kedvelem, mint színészt, de itt nagyjából végig csak bámult maga elé bamba fejjel.
Harmadszor pedig a történet: sokkal jobban szeretem az olyan sztorikat, amiknél a lány és a fiú idővel rájönnek, mennyire szeretik egymást, esetleg vétenek egy-egy hibát, de a vége a szerelem. No, itt határozottan nem így volt, sőt, igazából felvetül bennem a kérdés, hogy Gwendolent és Daniel történetét tulajdonképpen mi a fenéért kellett összevonni? Teljesen különálló történetet lehetett volna írni, nem értettem, egyik mit tanított a másiknak, ha egyáltalán volt ilyen, szerelem tulajdonképpen nem volt közöttük, de még barátságnak sem igazán volt mondható, tehát cseppet sem élveztem ezt a négy részt, sőt, már vártam, hogy vége legyen.
Nem volt bájos, nem volt kedves, romantikus végképp nem, Gwendolen kifejezetten idegesítő volt, egyik szereplővel sem tudtam együtt érezni, szóval sajnos nagyot csalódtam.
Amúgy pedig a címet sem értem, miért kellett betenni egy az egyben Daniel nevét, egyáltalán nem kifejező.