Daebakbudongsan (2021–2021) 90% 12★

Nem mutatott sok újdonságot, de pont beleillik az egyik kedvenc kategóriámba a kdrámák között, így nagyon tetszett. Ji Ah karakterét nagyon bírtam, szeretem, amikor a főszereplők, erős, magabiztos, szabadszájú, kissé forrófejű nők – sokkal jobb, mintha állandóan sikoltoznának és a fősrác karjába ájulnának meg a riváliséba. A srácot először szívesen pofán vágtam volna valamivel, de a közepére már egészen összeszedte magát, a végére meg már kifejezetten kedveltem. Mondjuk ez is olyan sorozat, ahol inkább a főszereplő csaj lopta el a showt és a szívemet, olyan gyönyörű ő is. (És milyen sok finom kaját kellett ennie a forgatás alatt xd) A kiegészítői, főleg a hajtűk nagyon menőek voltak, bár kíváncsi vagyok ki finanszírozza ezt a rengeteg sót, fura szögbelövő fegyvert, hajtűt, füstölőt, stb-t… A rövid történetek is érdekesek voltak, amikor este néztem kicsit paráztam is a sok gót kísértettől, de azért nem volt túl ijesztő.
A vége mondjuk annyira nem tetszett, illetve hiányoltam belőle még egy kis romantikát, alapvetően nem szeretem, ha egy sorozat tocsog benne, de itt már-már alig volt benne. spoiler
De nagyon is nézette magát, rég volt már velem olyan, hogy a 12-13. rész környékén ne akadtam volna meg egy kicsit, viszont itt nem történt meg szerencsére.

Lightos horror-thriller kombó, amibe időnként vegyült egy kis komikum, romantika viszont alig volt benne – egy lassított kézjeleneten kívül semmi más. De, jó volt! Nem váltotta meg a világot, viszont a borzongós, “szellemes” hangulata azonnal elkapott, és nagyon szívesen ledaráltam volna egyben.
Jang Na Ra és Jung Yong Hwa működtek együtt, meglepően jól! Az elején voltak kétségeim a srácot illetően, és igaz, hogy Na Ra viszi szinte az egészet a hátán, de a többiek nagyon jól kiegészítették. Tehetséges színésznő, ez eddig is tiszta volt, ez a szerep csak ezt a tényt erősíti.
A történetből hiányoltam több eredetiséget, valami pluszt, amit még nem láttam, mert alapvetően az, hogy egy epizód egy külön sztorit dolgoz fel, a karakterdobozok, maga a hely, a félresikerült szülő-gyermek kapcsolat, a gonosz gengszter, spoiler… röviden szólva is, sok ilyen van már, nem beszélve a “tékozló” éttermes fiúról.
Van egy tételmondat, ami különösen tetszett a sorozatban, amikor arra koccintanak, hogy ne váljék belőlük nyugtalan lélek a haláluk után. Jó kis üzenet, hogy felelősségteljesen is lehet szabadon élni.
És az I Got Ya… aaaaannnyira jó ending dal, de a többi szám is ritka jó!

Nagyon imádtam a hangulatát! Kicsit, mintha a „The Morose Mononokean” vagy „Natsume's Book of Friends” felnőtt változata lenne XD

Ji Ah karakterét nagyon szerettem, az első perctől, és bár Oh In Beom semmilyen tekintetben nem tetszett igazán, ketten együtt remek párost alkottak.

spoiler

Nagyon szerettem még Ji Cheol karakterét is – annyira vicces volt ilyen szerepben látni Kang Hong Suk-ot! :DD

Amennyire nehézkesen indult, úgy lendült be egyre jobban a történet. Minden epizód egy történetet dolgoz fel, de közben a főszál is mozog. A főszereplő páros nagyon jó, attól függetlenül, hogy Jang Na Ra viszi az egészet. Jung Yong Hwa az elején nem volt szimpatikus, de egyre előrébb haladva egyre szerethetőbb. Összeségében véve nkem tetszett.