Antoine, egy párizsi étterem főpincére, egy este megakadályoz egy öngyilkosságot. A megmentett Louis azonban egyáltalán nem örül, sőt, dühös. Antoine úgy érzi, ha már akarata ellenére megmentette az életét, akkor felelősséggel tartozik érte. Mindent elkövet, hogy Louis élete rendbe jöjjön,… [tovább]
Kedvencelte 3
Várólistára tette 8
Kiemelt értékelések
Serge_and_Boots
Szeretem az ezredforduló körül készült francia vígjátékokat: hangvételük egyszerre modern és kiérlelten régimódi, egy máig is átélhető anno-kortárs kozmopolita életérzést árasztanak, humoruk pedig az esetek többségében széles skálán, de ízléses keretek között mozog. Félreismerni mégis könnyű őket, hiszen legjelesebb és legkultikusabb képviselőik pont nem a fentieket reprezentálják, legalábbis a Taxi filmek „inkább nem”, a Pofa be és a Wasabi pedig semmiképpen sem…
A Csak Ön után tulajdonképpen romantikus vígjáték – hangsúly legyen talán a romantikuson, ám esetében nem a csöpögős „női” romantikára, hanem a férfiakat is jól elszórakoztató, filmművészeti szempontból is funkcionáló randifilmekre érdemes asszociálnunk. A film alapkonfliktusát egy szerelmi sokszög adja, amit egy öngyilkossági kísérlet és a vakvéletlen hív életre. A cselekmény borús élethelyzeteket tár fel, amiket mindig jó irányba forgat az emberi jószándék, akkor is, ha éppen a legnagyobb csalódás, veszteség éri az adott szereplőt. A mozi tehát végeredményben egy lelki fröccs, egy abszolút jóindulatú, jóízléssel kivitelezett, pozitív mondanivalójú történet, ami nem tagadja meg az életben mindenkit utolérő sötét pillanatokat, tragikus fordulatokat. Cukormáz helyett karaktereinek találó ábrázolásával válik vonzóvá: a színészek ügyesek, megjelenésük egyszerre érdekes és szerethetően hétköznapi, valóságos. Mindez igaz a teljes kivitelezésre, szép a filmezés, a gegek visszafogottak, de organikusan áthatják a film világát, sehova sem lóg ki a lóláb…
A legjobb értelemben szórakoztató film a Csak Ön után, bárkinek ajánlható, és bár nem tesz csodát, csalódást sem fog okozni!
