A „Cherbourg-i esernyők” egy bolt, amelyet egy özvegyasszony vezet eladósorban lévő lányával, Genevieve-vel. Szolid kis bolt, szolid életvitel. A lány szerelmes, már megtalálta választottját Guy személyében. Édesanyja persze ellenzi ezt a házasságot, mert a fiú nem jómódú, egyébként is katonának… [tovább]
Cherbourg-i esernyők (1964) 25★
francia · magyar
francia · angol
Képek 10
Szereposztás
Rendező
Forgatókönyvíró
Operatőr
Zeneszerző
Kedvencelte 1
Várólistára tette 37
Kiemelt értékelések
Süntüske
Az első percekben nehéz volt megszokni, hogy konkrét, különálló dalok helyett végig egyfajta énekbeszédben társalognak, ami könnyen vezethetett volna ahhoz, hogy a dallamnak ne legyen rendes íve, ám szerencsére így is végig ritmusos és élvezetes maradt. A film legegyedibb jellemzője azonban korántsem a zene, hanem az elbűvölő, élénk színvilág, ami még romantikusabbá teszi a kisvárosi miliőt, az esernyőbolt pedig hangulatos helyszínt biztosít. Genevieve és Guy aranyosak, végig szurkoltam tiltott szerelmük beteljesüléséért, ezért rendesen meglepődtem, hogy egy realistább, de tulajdonképpen boldog befejezéssel csavarták meg az eseményeket.
Zoltan_Biro
Úgy szoktam kerülni a musicaleket, mint az utakon a kátyúkat. Őrületbe lehet vinni engem velük. Elindítottam a filmet, azt hittem normál francia romantikus dráma, aztán elkezdtek énekelve beszélni. Na gondoltam magamba nem semmi, a film vége feléig majd kihullik az összes hajam. Aztán lassan – lassan mégis épségben megnéztem. 10 perc után már nem zavart az éneklés (hihetetlen), megszoktam és beletörődtem, hogy ez végig ilyen lesz. Furcsa, de a színészek nem mutatták azt a musiceles oldalukat. Egész végig az az érzésem volt, hogy ez egy normál film. Gyönyörű és szomorú történet, jól összerakott remekmű.
Gabriella_Balkó
Kicsit váratlanul ért, hogy kezdettől fogva énekeltek benne, azt hittem, azért „musical”, mert van benne pár dalbetét, de itt tényleg MINDEN énekelve van.
Tehát nagyon éneklős és nagyon színes film. :)
A történet nem happy end a szó szoros értelmében, de teljesen logikus, így nem marad nagyon szomorú az ember a végére.
A főcímzene gyönyörű, csak ha rájönnék, honnan ismerem? Nem lett átültetve esetleg magyarba?
https://www.youtube.com/watch…
#Lumiere
BlackSwan
Első alkalommal nem érintett meg, idegesített,h folyton énekelnek benne, semmi prózai szöveg… talán az is közrejátszott, h nem este, vagy délután néztem meg, hanem kora hajnalban, 4.55-kor volt az ismétlés, és nem biztam benne, h megint adni fogják. Nos, mégis megtörtént a csoda, és leadták újra, de kb. 1 évet kellett várni rá (arra meg lusta voltam, h megkeressem más forrásokból).
Aztán most láttam másodszorra és való igaz, h kicsit sokat szenvednek benne, olykor nyálas, unalmas, de úgy éreztem, h a vége mindenért kárpótol. Mert a befejezés csak így volt logikus és lezárható. Nem lehetett boldog végkifejlet, mert ez egy szomorú szép történet, két emberről, akit a háború spoiler elválasztott egymástól.
A főcímzenéje pedig a zeneirodalom egyik legcsodálatosabb alkotása (a film alatt folytonosan visszatér a dallam, más-más hangzással).
