A súlyos beteg Boonmee bácsi szerettei körében szeretné eltölteni utolsó napjait egy csendes vidéki házban, ahol felesége szelleme is meglátogatja, valamint rég elveszettnek hitt fia is tiszteletét teszi, igaz, nem emberi alakban. Betegségének okait kutatva Boonmee a családjával indul át a… [tovább]
Boonmee bácsi, aki képes visszaemlékezni korábbi életeire (2010) 11★
Uncle Boonmee Who Can Recall His Past Lives · ลุงบุญมีระลึกชาติ (Loong Boonmee raleuk chat)
114' · thaiföldi · dráma, fantasy, művészfilm 12
114' · thaiföldi · dráma, fantasy, művészfilm 12
thai · angol
Szereposztás
| Thanapat Saisaymar | Boonmee |
|---|---|
| Jenjira Pongpas | Jen |
| Sakda Kaewbuadee | Tong |
| Natthakarn Aphaiwonk | Huay |
| Geerasak Kulhong | Boonsong |
| Wallapa Mongkolprasert | hercegnő |
Kedvencelte 1
Várólistára tette 52
Kiemelt értékelések
rocketdog
Már több hónapja láttam, azóta is rendszeresen eszembe jut, ezért arra gondoltam, hogy itt az ideje írni róla. A legkülönlegesebb film, amit idén láttam, és egyben az év felfedezettje is számomra.
A buddhizmus nyíltan csupán egy szertartás erejéig jelenik meg a filmben, vallásról sem esik benne sok szó, de thai film lévén, a buddhista felfogás teljesen átjárja. Kicsit emlékeztetett a Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz (2003)ra, viszont ebben nincs annyi szimbólum, nem akar tanítani, nem akarja, hogy megfejtsd, nem vár el az égvilágon semmit. Helyette a nyugalom, elfogadás, törődés, kedvesség, természetesség árad belőle, amivel rám is erősen hatott. Az akkori stresszes állapotomból nem kirángatott, hanem finoman, türelmesen átsegített egy olyan békés állapotba, amit talán még nem is tapasztaltam meg azelőtt. Emlékszem, napokig csak lebegtem és először értettem meg mit is jelent, amikor a buddhizmus gyakorlásáról beszélnek. Egy kellemes masszírozáshoz tudnám hasonlítani, ami megnyugtat, feltölt, kikapcsol. Még visszatérek hozzá.
