Beépített tudat (2016) 65% 138★

Jó volt megnézni, de nem lett kedvenc. Jók voltak a színészek, a történet is pörgős, izgalmas, de nem igazán lett kedvenc. Unatkoztam miközben néztem vártam, hogy mi sül ki belőle, de a vége cuki volt.

Fúú ez de sár volt.. Pedig minden jel arra mutat, hogy remek kis thriller lészen, erre nem túlkapják benne a kőkemény faszagyerek motívumot!? A Lionsgate-nél a gyakornok jóllehet már egész egy teljes napja dolgozhatott az irattárban, minden bizonnyal azt is végig Pokémongózta majd amikor rávillogtak, hogy hozza már a forgatókönyvet -nem tudván hol hagyta (nyilván otthon, a gép melletti kajás tálca alatt hever)- gyorsan kitépkedett néhány oldalt ezekből: Terminator, Jack Reacher, Bourne (meg egy kis Johnny Wax a From Paris With Love-ból persze) és ezekkel rontott be a tárgyalóba, persze megkésve, avagy a pénz nagy részét már átmozgatták a mára elfeledett képregényfilmeket rebootoló költséghelyre… de ez valahogy, mégis elkészült. Szóval no comment :|

Eredmény: középszerű sztori a Szikla íróitól, „kriminálisan” nevetséges Costner-karakter, kihasználatlan Gary Oldman, túltolt Gal Gadot, lapos cinematography na és kontextus-kívüli zene; soroljam még? Mindezt egy newbie rendezőtől, akinek az előző filmje (The Iceman) bár tök jó lett, de itt most ő is bokáncsomizhatta magát. Persze a Criminalt szétmarketingelték, jó trailereket vágtak belőle és még trendi plakátot is kapott; ám megint csúnyán átszabva érzem magam; ezt alig sikerült végignézni! Nem ajánlom.. (pedig nagyon elférne már egy zsivány spythriller)

Eccő megnézhető, pörgős akció, Gary Oldman talán legvacakabb szerepével, Costner meg túl gyorsan alakul át pszichopatából érzelmes apucivá.

Igazából annyira nem volt rossz. Az első 10 perc alapján azt hittem, hogy tényleg izgalmas lesz végig, de utána jött egy hosszabb szenvedés. Aztán a szenvedős/pörgős jelenetek váltogatták egymást és egyre kevésbé érdekelt, hogy mi fog történni. De az alapsztori ettől függetlenül jó volt szerintem, csak a kivitelezés nem volt feltétlenül tökéletes. Egyszer azért meg lehet nézni, végül is meglepően nagy nevek szerepelnek a filmben, szóval ha egy-egy színész miatt nézi az ember akkor még elviselhető.
Illetve nekem külön jó volt Angliát látni, mert eszembe jutatta amikor jártam ott és láttam egy-két helyet élőben is, ami a filmben feltűnt.

Az ötlet tetszett, de jobb történetre számítottam. Így most egy kicsit gyengére sikeredett.

Akció-scifi-dráma keverék, a gyengébb fajtából.
Amennyi híres/nagy színész felvonultat, éppen annyira unalmas az egész.
A legjobb példa talán sokunk kedvence, Gary Oldman, aki ebben a filmben kizárólag kiabál, és mint CIA főnök(?), amatőr döntéseket hoz.

Sok jó színész, béna és unalmas, csontig lerágott megvalósítás. A nagyja szenvedés volt, nem ajánlom senkinek.

Amennyire szenzációs a szereposztás (kicsit meglepően is hemzsegnek a nevek a stáblistán), annyira harmatgyenge a film. Az alapsztori is gyenge közepes, de a történetvezetés aztán már tényleg borzalmas. Logikátlanságok és értelmetlenségek tömkelege, amit megkoronáztak hiteltelen karakterekkel, amiken a kiváló színészek sem tudnak segíteni. (Gary Oldman kissé le is süllyed a karakter minőségére). De legalább Kevin Costner újra badass szerepben, ami a legjobb döntése volt az elmúlt években, hogy rájött, hogy öreg a romantikus filmekhez és jófiú karakterekhez. Gal Gadot meg szép, mint mindig.
Igazából nem tudom, hogy sikerült ennyi kiváló és ismert színészt összehozni erre a filmre, ha előtte elolvashatták a forgatókönyvet.

Mostanában már nem hagyom magam megvezetni – és ez a filmélményeimnek jót tesz. A sci-fi megjelölés itt is túlzás. Van egy tu-fa ötlet, amire akciófilmet építenek rá. Mivel ezzel tisztában voltam, tegnap már másodszorra néztem meg. Kevin Costnerre voltam kíváncsi. Pontosabban arra, hogy a történet lényegének tekinthető jellemfejlődést hogyan képes megjeleníteni. Nem vagyok nagy véleménnyel róla, és talán egy filmjét sem szeretem különösebben. Ettől függetlenül nem varrnám teljesen a nyakába, hogy a közepesnél csak kicsit jobb az alakítása. A két egyéniség annyira távoli pontként van definiálva, hogy óhatatlanul az egyik felé billen a mérleg. Tekintve, hogy a kiindulási egyéniség az érzelmileg nulla állapotra kárhoztatott Jerico, ebből a szélső pontból kellene felépíteni egy kifejezetten normális és morális egyéniséget. A történetben ez úgy van elképzelve, hogy egyszercsak megtörténik, és a gorilla-brutál Jerico meg hol csodálkozik ezen, hol megadja magát. Nagy dilemmázások nincsenek. Az akciószabályok szerint nem szabad túlterhelni a néző agyát, csak kétbites infókat szabad sugározni: Jerico jó. A bajom leginkább az, hogy Costner alakítása valahogy a két szélső pont között enyészik el. Az alaptermészetében egyesül a nyers a kedvességgel, ezért a számítóan sármos nyomozó, poltikus, üzletember megy neki igazán. Sajnos a primkó állatot is túl rafinált fejjel hozza.

Pár napon belül már megint egy tudatátültetősős film (lásd: https://snitt.hu/ertekelesek/289406), ráadásul ebben is szerepel Ryan Reynolds, bár itt neki jutott az a nyúlfarknyi szerep, ami az Önkívületben Ben Kingsley-nek. Tök ígéretesen indult a film, mind a témája, mind a szereplők miatt, és igazából végig le is kötött, mert kíváncsi voltam, mi sül ki belőle. Sajnos azonban sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle, mi amennyit sikerült. Tele van logikátlan lépésekkel, főleg a CIA-főnök Gary Oldman részéről, aki egy idióta, és hát a gonosz főhős Kevin Costner is olyan simán és gyorsan átlényegül szerető családapává, hogy az már szinte giccses. Na aztán a vége meg főleg túl szépre sikeredett. Egynek elment.