Batman: Gyilkos tréfa (DCUAOM 30.) (2016) 72% 63★

Valamiért mindig is Barbara Gordon – vagyis Batgirl – volt a kedvenc hőssegédem, ezért is érdekelt nagyon a 'Gyilkos Tréfa', nem beszélve arról, hogy egy legendás történetről van szó. (És végre Damien a közelben sincs.) A grafika, a hangulat és a történetvezetés a régi, Bruce Timm-féle DC rajzfilmeket idézi, így a minőségre nem lehet panaszunk. (Mark Hamill és Kevin Conroy jelenléte már csak hab a tortán.)
Kezdésnek, amolyan kiegészítőként Batgirl karaktere remek kis plusz bemutatást kapott spoiler Ami a fő sztorit illeti, Joker szép hátteret kapott, mégsem érzem úgy, hogy őt el tudnám fogadni így. Hiába a szomorú múltja, annyi rosszat tett, hogy szerintem így is képtelenség őt sajnálni. Most őszintén: Hitler tetteit jobban elnéznénk, ha mondjuk a szeme láttára ölték volna meg a várandós feleségét? Egy gyilkosnak megbocsátod, hogy megöl, csupán azért, mert neki pocsék élete volt? Nem. Ez nem így működik és talán pont emiatt nekem a vége is furán hatott… Itt egy kicsit korrigálnám az értékelőmet, ugyanis egy apró részletre nem figyeltem. spoiler Ettől függetlenül persze visszaadott mindent, amit a készítők ígértek és egyedül az éneklős részt vágattam volna ki belőle (ezért még egy csillag mínusz.) Örültem az Oracle-ös plusz jelenetnek is, hiszen ezért is szerettem Barbara karakterét. Ajánlanám hát mindenkinek, aki szereti a DC univerzumot és az eddigi animációs filmeket, mert ez a kissé lelombozó 'Igazság Ligája vs. Tini Titánok' után igazi csemege. Picit egy lapon említhető az 'Under the Red Hood'-dal, tehát gondolhatjátok.

Csalódott vagyok. A film első fél órája felesleges volt, a többi meg súlytalan. Elhangzott néhány kemény mondat Jokertől, de sokkal többet vártam ettől az egésztől. Pozitívum még Conroy és Hamill párosa, nekem ők az igazai Batman és Joker. El is olvasom újra a képregényt azt hiszem, hogy kicsit helyre billenjek.

A Batman-film, amit beharangoztak, én meg alig vártam, hogy megjelenjen. Ígéretes stábot dobtak össze hozzá, az egyik legjobb történet az alapanyag, ráadásul megint Mark Hamill a Joker (ez utóbbi mondjuk nagyon tuti reklám, engem bármilyen Batman-filmre be tudna vonzani). Szóval minden adva volt a sikerhez… csak sajnos elszúrták.
Kezdjük a legsúlyosabb problémával: a film első fele. Igen, egy ilyen volumenű sztorit úgy adaptáltak le, hogy az első fele egy önálló történet, ami csak úgy ott van, teljesen átlagos, ráadásul szerintem ilyen tálalásban egy csomó mindennek rontja a súlyát is a rendes adaptációnál. Először komolyan azt hittem, hogy rossz filmet tettek be, mert ez nem lehet az. Kínos volt az egész. Aztán szerencsére a második fele egy elég pontos adaptáció, de mivel nem marad rá elég idő, ezért sok esetben kicsit elsietett volt. Néha meg nagyon. De legalább a hangulat volt olyan erős, hogy így is érezze az ember a hatását (a vége nagyon szétcsúszott, a többi oké). A képi világ se jó, ez a sztori lehetne nagyon komor, majdnem fekete-fehér, vagy – hasonlóan a képregényhez – nagyon, szinte túlzóan színes. Helyette a szokásos ábrázolásmód van, ami ide nagyon jellegtelen.
Szóval kár érte, de a Conroy-Hamill páros menti a menthetőt, és sikerül a második felében úgy ahogy helyretenni a dolgokat… de képtelen az a nagyon erős, kegyetlen alkotás lenni, aminek lennie kellene. Kár érte. De nagyon.

Képileg rendben van, de a szöveg fájdalmasan bugyuta.
A befejezés meg, hogy stílszerű legyek: röhejes.

Ohh… már rögtön az elején gyanús volt a dolog, aztán a 12. percnél én: ki a F-t érdekel Batgirl?! Hol van Joker?
A 17. percnél meg már épp ki akartam kapcsolni, vagy beletekerni, de aztán előbb ránéztem IMDb-s lapjára és…….. ohh, oké, elvileg jó filmet néztem, csak hát én Joker miatt vetemedtem erre. Kit érdekel egy eszelős szerelmes csaj vergődése? Komolyan…
Akit igen, annak ajánlom ennek az első ~32 percét… =_=

Amúgy Jokerben ez a vicc, hogy nem tudni hogyan lett az, aki és így van róla sok mindenféle mendemonda? Mert, jó, annyira nem ismerem, 1-2 (rajz)filmben láttam, de mintha mindben máshogy mesélnék ki volt és hogy lett Joker… őőőrület… :P

Az ő része már elment, bár nem volt valami őrült/zseni/vicces, amilyennek én valamiért hittem… :s Batmanen tán többet röhögtem. Hát az az ember egy hülye. XD
Egy vicces hülye.
Az a fej. Azok a dumák. Az a rész, mikor Joker rálöttyint valami savat a karjára, az meg mint aki készült rá, mm nem úgy, hogy kivédi, hanem egyből van nála sebfertőtlenítő vagy mi és lekezeli magát, Joker meg közben szépen lelécel, wtf… XD Tarthatott volna ennyi erővel egy „hogyan ne hagyjuk elfertőződni sebeink” kiselőadást. =D
…
Uhh, basszus, miközben ezt írtam, beszakítottam a bőrt a kisujjam körme mellett… mekkora lenne már, ha Batman itt teremne és lefertőtlenítené… =D

Na meg akkor a vén f*s is… lol, azon röhögtem még, hogy ugyanaz a magyar hangja, mint Family Guyban Peter apósáé és itt is vöröshajú a „lánya”… :D

Hát, messze nem volt ez se valami fényes… :s De punnyadáshoz elment. Mondjuk most fáj a fejem, aludnom kellett volna helyette, csak hát… =_=

Vegyük két részre a filmet.
Az első rész Batgirl története, ami nem volt rossz, de engem felcseszett hogy hogy lehet ilyen hisztis, buta liba hozzáállása. Nem is értem hogy kaphatott ilyen lehetőséget, mikor simán megvezetik.
spoiler
A második rész, azaz Joker háttere érdekes volt, de mégsem ütött valamiért olyan nagyot. Valahogy súlytalannak éreztem. Túl sok gonoszságot tett ahhoz hogy bocsánatot nyerhessen a bűnei miatt, bármi is vezette erre az útra.
A rajzolás, a karakterek kinézete nagyon jó lett. És csak eredeti nyelven ajánlanám, mert Hamill hangja annyira illik Jokerhez hogy az hihetetlen.

Ahelyett, hogy kanyarítottak egy magában konzisztens, de az alaptörténet egészét nézve irreleváns történetszálat és szolgai módon megpróbálták kockáról-kockára adaptálni a művet, egyszerűbb lett volna, ha azt a rövidke alapsztorit töltik meg plusz motivációkkal, vagy a mozgókép számára szükségesebb mélységgel, mert ez így bizony gyenguszka volt. Jobb volt, mint a mostani „eredeti” DC-s animációs filmek, de ettől sem esett le az állam, nem úgy, mint a Sötét Lovag Visszatérésének adaptációjától. Azért egyszer mindenképpen megéri megnézni, főleg rajongóknak.

Értékelés: 6.5/10
(Később honlapon)

Azért ironikus, hogy ez a rajzfilm minden hibájával és hülyeségével együtt is jóval bátrabb és értelmesebb, mint az utóbbi idők nagyjából összes élőszereplős szuperhősfilmje. Vajon tényleg az kell a tisztességes munkához, hogy az egekbe tolt költségvetés ne nyomassza annyira a rendezőt és a forgatókönyvírót?

Nem mondom, hogy az eleje annyira unalmas lett volna, de annyira nem illett bele ebbe a történetbe még ha csak időhúzásnak is kellett. Sokkal szívesebben néztem volna még pár módszert arról, hogy Jóker miket művel Gordon felügyelővel, mert abból meg túl keveset éreztem ahhoz, hogy azt mondhassa mindent megtett azért, hogy a felügyelő megőrüljön.

Baj van, mikor a DC egy legendás történet egy az egybeni vászonra ültetésével még egy rajzfilmet sem képes tisztességesen megcsinálni. Jó, az egy az egybeni vászonra ültetés kicsit sántít, mert hozzátettek az eredeti sztorihoz, de a film nem (csak) amiatt nem működik. Az animáció mintha valahogy rosszabb lenne (érzésre mindenképp) mint a korábbi filmekben, nem is igazán illik a hangulathoz, és valahogy a sztori filmben egyszerűen nem adja vissza az adaptálni kívánt képregény szellemiségét. Nehéz lenne megfogalmazni, hogy mi a gond vele, de egyszerűen nem működik a Killing Joke rajzfilmként.