Baccano! (2007–2007) 90% 21★

Igazából annyira kusza ez a sorozat, hogy harmadik nézésre sem vagyok képes rendes értékelést írni hozzá, viszont éppen ezért imádom. Rengeteget ugrál az időben, szóval nagyon kell figyelni. Nekem Isaac és Miria a kedvencem, eszméletlenül bohókás páros.
Elég brutális, folyik benne a vér és repkednek a golyók meg különféle testrészek, és a legtöbb karakter is zakkant. Viszont aki bírja az ilyesmit, az egy zseniális sorozat láthat.
A zenéi és a látványvilága is nagyon tetszett.

Egyáltalán nem gondoltam mielőtt elkezdtem, hogy ez nekem ennyire tetszeni fog, de amint elkezdtem rögtön teljesen beszippantott. Pedig nem annyira egyszerű darab ez hisz tele van folyamatos időugrásokkal, de én szeretem az ilyesmit. Szeretek rájönni az összefüggésekre és olyan jó látni mikor szépen lassan, de összeérnek a szálak. Ez itt sem volt másképp, az elején eléggé kusza, de mégsem a követhetetlen kategória és úgy a felétől ha kellően odafigyel az ember, akkor szépen hozzá lehet szokni ezekhez az ugrálásokhoz.
Az állandó időugrások mellett még tetejében rengeteg karakter is van, ezt picit nehezebb is volt tisztába tenni, hogy most akkor ki kivel hogyan is van, de egy idő után már ezzel sem volt problémám, és legalább senki nem volt töltelék karakter mindenkinek megvolt a maga szerepe. Bár azt hozzá kell tennem, hogy a legtöbb karakter nagyon durván kattant:D Vannak akik rossz és vannak akik abszolút jó értelemben. Az utóbbiba tartozik Miria és Isaac. Te jó ég micsoda egy páros voltak ők, és én mennyit röhögtem rajtuk, igazi üde színfoltjai voltak az animének, ők lettek az abszolút kedvencek.
A történet is végig izgi, nagyon akciódús és eléggé véres is.
A lezárás nem volt rossz, de én sajnálom, hogy nincsen második évad, mert ezt a sztorit még nagyon messzire el lehetne vinni.
A Baccano! szerintem egy remek anime, és ha nem okoz problémát ha az átlagosnál sokkal jobban oda kell figyelni, akkor egyszer minimum mindenképp érdemes megnézni.

Zseniális sorozat. Az első pár rész elég kusza, de a végére minden a helyére kerül. Rengeteg szereplőt vonultat fel és mindezt úgy, hogy mindegyikük nagyon érdekes karakter, nekem rengeteg kedvencem lett benne :).

Hagyjuk a fenébe a csillagokat, oké? Ha az életem múlna rajta se tudnám behatárolni egy kettes skálán se, hogy mennyire tetszett nekem ez a 16 részes… szösszenet.
Na igen, sokan mondják, hogy ennek a sorozatnak nagyon kéne egy 2. évad. Jobban nem is érthetnék vele egyet. Így, ahogy most van, eléggé szédítő hullámvasútként, körhintaként, fene tudja miként éltem meg az egész sztorit. Az elején az őrületbe kergettek az időben ugrálások. Sőt nem is mondhatom azt sem, hogy a végére teljesen hozzá szoktam, de addigra azért könnyebb lett.
Tulajdonképpen ebben az esetben nem is igazán a történetre koncentráltam, mert tudtam, hogy a sztorinak egyáltalán nincs vége az utolsó résszel, sőt, csak ott kezdődik. Inkább a karakterekre voltam rácuppanva, és te szent ég az se volt piskóta. Annyian vannak, hogy nem igaz. Lehetetlen tisztába jönni vele, ki kivel van, hol és mit akar. És ez csodával határos módon ennél a sztorinál nem hátrány. Kicsit sokat kapsz egyszerre, de legalább edződik a figyelmed.
Kedvenc amúgy végig Firo volt. Ne kérdezzétek miért. Babyface elsőre megvett kilóra, még akkor is, ha nem igazán az a cuki figura, akinek mutatja magát. Legnagyobb meglepetés Czes volt. Gyakorlatilag a sorozat második felében majdnem elérte, hogy durván meglepődjek rajta. Czeslaw you little shit.
Felixen meg olyanokat nevettem az utolsó részben, hogy nem igaz. Tuti kinyírna, ha tudná, hogy gyakorlatilag szembe röhögtem, de muszáj volt. Mr. Paradoxon…
Szóval ezzel az animével senkinek nem lesz könnyű dolga. Iszonyat bele lehet zavarodni, de egy próbát megér.
Nekem személy szerint jobban tetszett, mint vártam, még ha nem is vett meg magának olyan agyeldobós módon.
Nézzétek, mert érdemes.

Mivel csak a három OVA van hàtra eljött az ideje az értékelésnek. Hát őszintén szólva kicsit többet vártam. Nem volt rossz és ha nem húzom halasztom lehet jobban is tetszik. De azért voltak itt hiányosságok. Miria és Isaac lettek a kedvenceim illetve a korszak a zene és sztori is rendben volt, de a nagy dobás elmaradt. Ettől függetlenül nem bàntam hogy megnéztem.

Vegyes elvárásokkal ültem neki ennek az animének. Az alkotó későbbi művét (Durarara!!) nagyon szerettem, de a világgal kapcsolatban, amiben ez játszódik, voltak fenntartásaim. Kételyeim nagyjából a történet kiinduló jeleneténél szerte is foszlottak, aztán egy olyan őrült száguldás vette kezdetét, amit Guy Ritchie vagy Tarantino is megirigyelhetne. Számos, rendkívül izgalmas karaktert felsorakoztat az anime, a teljes képet pedig nagyjából csak a legvégén kapjuk meg, amikor is kicsit szomorúan konstatáljuk, hogy nincs tovább.

Arra emlékszem, hogy a szereplők közül a gyerek lettem volna, meg bírtam azt az autószerelő szereléses? fickót, valami kattant bandavezér volt. :D Mindig eszembe jut, mikor valami szót csak úgy szeretnék használni… :DDD