A részben történelmi film Deok-hye hercegnő életét dolgozza fel, aki Joseon utolsó hercegnője volt. Fiatalon, akarata ellenére Japánba küldték, és elrendelték, hogy házasodjon össze egy japán nemesemberrel, miután apja rejtélyes módon meghalt. Egyedül és honvágytól szenvedve töltötte a napjait,… [tovább]
Kedvencelte 1
Várólistára tette 31
Kiemelt értékelések
Theana
Egy átfogó képet ad a főbb eseményekről és a politikai helyzetről, a japán megszállásról, viszont én hiányoltam belőle a hercegnőt. Érdekelt volna, hogyan élt Japánban, vagy ha kicsit jobban részletezték volna őt magát, az érzéseit, a próbálkozásait, mert csak a felszínét kapargatták a karakterének. Ha nem olvasom el a fülszöveget, rá sem jövök arra a bizonyos nagy szerelemre. Park Hae Il arcáról sugárzott végig a vonzalom, a törődés és az odaadás a hercegnő iránt, de viszonozva én ezt egyáltalán nem éreztem. Nagyon keserű ez az életút, amit a hercegnő bejárt, az pedig még inkább elszomorító, hogy a neve elfeledett, amikor pont az volt a célja élete végéig, hogy hazatérjen. Szép film a hazafiasságról és az elkötelezettségről, de mint mondtam, keserű is, amiért ezeket a célokat ilyen áron, ilyen áldozatokkal kell(ett) elérni.
Jaj, majdnem elfelejtettem: a maszkírozás példaértékű, a sminkesek nagyon jó munkát végeztek.
Nihilchan
Nehéz csillagozni, mert szívfájdító sorsot dolgoz fel, ugyanakkor mint film kifejezetten lassú, nehézkesen induló és az emberi dráma helyett mintha nagyobb hangsúlyt kapna a politika és a történelem, ami engem nem kifejezetten hoz lázba. Több fájdalmas, mint boldog jelenet jellemzi a történetet, de az utolsó tíz percet leszámítva nem igazán érintett meg. Illetve a szörnyen lassú kezdés után nagyon hirtelen pörögtek fel az események. A két főszereplő nem tett rám mély benyomást, Bok Soon karaktere viszont nagyon a szívemhez nőtt. Bár valós eseményeket dolgoz fel, néhol fikció is keveredik bele, amit én nem tudtam kiszűrni, mert nincsenek előismereteim a hercegnő életével kapcsolatosan. Mint életrajzi alkotás mindenképpen érdekes, megéri megnézni és megismerni a történelemnek ezt a szeletét is.
Kiskakukk
Sejtettem, hogy nem fog tetszeni, mert se az életrajzi, se a történelmi filmek nem tartoznak a kedvenceim közé.
Számomra túl hatásvadász, és sokszor sótlan volt a film. A hercegnő Japánban töltött éveiből leginkább arra lettem volna kíváncsi, hogy a hétköznapokban milyen megkülönböztetések érik, de ebből kb. semmit nem kaptunk.
Volt pár logikai marhaság is, ami zavart. spoiler
A vége annyira érzelgős volt, hogy már tényleg nehezen bírtam a helyemen maradni. (Nézőtársam zokogott mellettem, és sokan mások is a szemüket törölgették a nézőtéren, szóval lehet, hogy csak én vagyok egy érzéketlen dög…)
A témája egyébként jó a filmnek, és az ilyenekről beszélni KELL. Kár, hogy ilyen lett a kivitelezés.
A munkásoknak tartott beszéd, és Ra Mi Ran voltak a film fénypontjai.
Gwener
Az első 50-55 perc nagyon tetszett – és az utolsó 10 perc. De a közepe, hát az inkább hasonlított egy sima akciófilmhez, és köze nem volt az első feléhez, vagy a légvégéhez – és gyanítom, hogy a valósághoz se. spoiler spoiler
Son Ye Jin♡ Nagyon szeretem, szerintem az egyik legjobb koreai színésznő. És amit itt a végén (is) művelt, hát az nagyon ott volt.
És Ra Mi Ran! Őt is szeretem, és itt is milyen jó volt. Nem csodálkozom, hogy ő is díjat kapott ezért a szerepért.
