Claire mély depresszióba esik, miután elveszíti legjobb barátnőjét. Egy nap különös felfedezést tesz elhunyt barátnője férjével kapcsolatban, ami megváltoztatja életét.
San Sebastián International Film Festival – Best Film François Ozon
Claire mély depresszióba esik, miután elveszíti legjobb barátnőjét. Egy nap különös felfedezést tesz elhunyt barátnője férjével kapcsolatban, ami megváltoztatja életét.
San Sebastián International Film Festival – Best Film François Ozon
Romain Duris | David / Virginia |
---|---|
Anaïs Demoustier | Claire |
Raphaël Personnaz | Gilles |
Isild Le Besco | Laura |
Nagyon jó kis LMBTQ film volt, rejtett önmagunk felvállalásáról, barátságról, szerelemről, gyászról. :)
Igazi Ozon film, ennél több talán nem is kellene. Bár teszem hozzá, hogy ez a filmje nem okoz gyomorgörcsöket és undort, kiábrándulást és szuicid vágyakat, szóval kevésbé provokatív, „csak” az emberi kapcsolatok és identitás kifürkészhetetlen mélységeit kutatja.
Nagyon furcsa film volt, örülök, hogy pozitív lett a végkifejlet.
Voltak benne szexjelenetek, de az alaptörténet, ami fontos spoiler
Rég láttam már ilyen témájú filmet, talán ezért tetszett, na meg Virginia! Olyan jó kedvem lett tőle, kicsit már-már az volt bennem, hogy bár lenne ilyen „barátnőm”. :D Meg tökre megjött a kedvem ahhoz, hogy nőnek öltözzek! =DDD A film után voltam is vásárolni……. de hamar el is ment a kedvem tőle. D: Mármint a vásárlástól. Nem csak mert Virginia 1000x jobb nő nálam, leszámítva a fejét, az elég csufi szegénynek, a teste viszont! De leginkább az árak borzasztottak el! Már a kínaiban is olyan qrva drágaság van! DX Azért egy másik boltban leltem jó fehérneműket meg zoknikat és pizsi alsót, de itt be is fejeztem a ruha vásárlást + az ilyen „nőies” dolgokat. XD
Mindenesetre tetszett, kivéve a vége.
spoiler
ui.: Gilles olyan szexi volt! *w*
Én ettől a filmtől azért nem estem hasra. A sztori csak első ránézésre tűnik erősnek, de valójában nincs benne semmi különös. Talán Ozon is ezt akarta elérni azzal, hogy nem az okokat taglalja, hanem tényként teszi az asztalra, hogy na ezzel kezdj valamit. Így lehetőségünk sincs azon gondolkodni, hogy vajon miért így alakultak a dolgok, ahogy. Ezzel nincs is semmi baj, de valahogy az egész film megmarad egy halovány emléknek. Annak idején nagyon tetszett a Swimming Pool, de azóta sajnos nem láttam tőle olyat, ami megütné ezt a szintet.
A 10-15 évvel ezelőtti Ozon-filmekhez képest meglehetősen vérszegény és középszerű alkotás.
Miért nem hívsz soha?
– Nem akarlak zavarni. Te mondtad, hogy vége.
– Én azt csak…
– Féltem.
– Mitől?
– Hogy újrakezdem.
– Mert leálltál?
– Le. Mióta nem látlak.