Még nincs minden felfedezve: feltérképezetlen univerzumok vesznek körül minket, még ha nem is tudunk róluk – talán azért, mert nagyon kicsik. Az okostelefonjában például mindenkinek van: egy boldog völgy, ahol a különféle szmájlik és hangulatjelek élnek és dolgoznak.
Ám mindig mosolygós… [tovább]
Az Emoji-film (2017) 240★
Szereposztás
Kedvencelte 11
Várólistára tette 66
Kiemelt értékelések
Nem tudom mi történt velem, biztos a tömény mennyiségű Fargo miatt van, de szerintem nagyon cuki volt ez a film. Barátságról, szerelemről, elfogadásról. Az emberi világ nyilván nem az igazi, meg az egész kicsit bugyuta, de rám most hatott, és tetszett.
Nem értek egyet tehát azokkal, akik a filmipar haldoklását látják ebben a filmben, hiszen az Emoji-film ugyanúgy egy tendenciára építve próbál kontextust teremteni, mint a 80-as évek nosztalgiafaktorát meglovagolni próbáló alkotások, amelyekben a nézők számára csak az adja a varázst, hogy újra felidézhetik a „hős 80-as éveket”. Az Emoji-film a modern technológiai kütyüket ülteti át az Agymanókhoz nagyon hasonlító világba, amelyben az élettelen alkalmazásokat élettel ruházzák fel, mindezzel megágyazva egy saját kis külön univerzumnak a telefonok világán belül, ahol az alapvető emberi értékek ugyanúgy megtalálhatóak. Sőt, mi több, jobban előtérbe helyeződnek, hiszen az emotikonok mind-mind egy-egy érzelmi archetípus sematizált megjelenítése, ezzel pedig még a gyerekek számára is egyszerűbben felfogható a mondanivaló, amelyben azért akadnak komoly témák. Ilyen például az uniformizálódás gondolata, a társadalmi megfelelési kényszer, valamint a másságtól való félelem és annak elfojtása, nem beszélve a népszerűség zsarnoki oldaláról. Rendben, hogy vannak benne rossz poénok, vagy gagyinak tűnő megoldások, de még mindig több lelket és kreatív ötletet véltem felfedezni ebben a mesében, mint a Gru 3-ban, vagy esetleg a Bébi úrban, hogy az idei alkotásokat említsük.
Értékelés: 8.5/10
(Később a honlapon)
Ez a film szatírának 10/10 lenne. :D Konkrétan olyan mondatok hangzanak el benne, hogy „Hé, Kaki!”, „Széklet, nagyon haragszol?” vagy „Gene, az Instagramban vagy?” :DDD Egészen szürreális élmény.
Meg oktatófilmnek is egész jó lenne, gondolkodtam is rajta, hogy felrakjam-e a szüleimnek, lehet így végre megértenék, mi az az Instagram meg Spotify.
Egyébként meg nem látok én ebben semmi kirívóan szörnyűt. A mai tabletfüggő 6 évesek igényeit tökéletesen kielégíti.
Nem mondom azt hogy annyira szörnyű mese volt, de nem is a legjobb, olyan semleges, tanulsága nem nagyon volt, de ha mégis akkor elég fura. A vége aranyos volt, de a többi részt én elégé untam, nem tudom lehetett volna ebből egy jó filmet is csinálni.
Volt egy-két jó poén is benne, és zenék se voltak olyan rosszak.
Egyszer nézősnek elment.
Nem értem a sok negatív értékelést. Nagyon aranyos kis mese, aminek még tanulsága is van. Nekem nagyon tetszett. :)
Most komolyan abból csináltak ekkora drámát, hogy egy kamasz srác alapállapotba akarja állítani a telefonját? Egyébként nem sokkal elborultabb, mint az Agymanók vagy az Egyszer volt az élet, az eredeti szinkron zseniális, de…nagyon-nagyon fárasztó.
Hol is kezdjem? Miért néztem másfél óráig egy identitászavarban élő emojit?
Jó kérdés. Már az alapkoncepció megbukott ott, hogy egy emoji több arccal rendelkezik, ugyanis nem erre valóak és ilyen nincs. Rettenetesen sok szélsőbséges állítás kapott helyet. A főszereplőnk, meg egy informatikai analfabéta. Miért nem kapcsolta ki a telefont? A vicsorgó nő borzalmas volt. Egyedül a Spotify-os rész kap egy csillagot, meg a Twitter madáron repülő hercegnő. Ezeken kívül elviselhetetlen.
Népszerű idézetek
Eddig abban bíztam, hogy kivételes kézügyességem és karizmám juttat újra a csúcsra, pedig nem kell más, csak egy hacker!
Komolyan, skacok, hányas OP-rendszerben éltek ti? Upgrade-eljetek már agyilag! Googlézzatok többet!
Poop Jr. 'PJ': Yeah! I get to work on the phone and I'm only ten.
Poop: That's because I believe in you.
Poop Jr. 'PJ': Should we wash our hands?
[both laugh]
Poop, Poop Jr. 'PJ': We're number two!
Gene: Where am I?
Narrator: [right in front of class] Candy Crush: Divine, sweet, tasty… Delicious…
Gene: [narrating] The world we live in. It's so wondrous, mysterious, even magical. No. No, no, not that world. I meant this one: the smartphone. Each system and program and app is its own little planet of perfect technology. All providing services so necessary, so crucial, so unbelievably profound.
A világ, amelyben élünk annyira csodás. Oly rejtélyes, sőt, varázslatos. Hé, nem az a világ, hanem ez! Az okostelefon.