Air America (1990) 74% 97★

Újranézés.

Ez eddig kimaradt az életemből. Ellenben mire jó a snitt? Például új (vagy régi) filmeket megismerni.
A főszereplők: Mel Gibson még az eszementen jóképű fénykorában, Robert Downey Jr. még a szórakoztató és kedvelhető korában remek párost alkotnak.
A mellékszereplők: Lane Smith és Marshall Bell meglepően jól működtek a fejembe gyöpösödött szerepkörön kívül is (Smith nekem Perry White, Marshall pedig Kuato), Nancy Travis, Art LaFleur és Tim Thomerson pedig olyanok voltak, amilyennek szeretem és megszoktam őket.
A történet: nem a dzsungelben kúszó vietnami háborús film, hanem az a fajta, ahol egy külső szálon (ami talán sokkal belsőbb, mint maga a sárban kúszás) figyelve kapunk betekintést az eseményekbe.
Hangulat: kicsit Top Gun és mégis teljesen más.

A háborús filmekért továbbra sem vagyok oda, de ez azért tetszett. Szeretem Mel Gibsont, imádom Downey Jr.-ot és minden mellékszereplő érdekes volt. (Jaj, azok a nagypofájú, nagy hatalmú irányítók, ahogy lábujjhegyen óvatoskodtak!!! :D)

A film előtt megesküdtem volna rá, hogy sosem láttam, de az eleje mégis rémlett, viszont a vége egyáltalán nem. Vagy láttam a fiúkkal, vagy törölte az agyam. Nem egy túl érdekfeszítő sztori, de jó volt.

Jajj, ezek a 90es évekbeli filmek. ^^' Nem mindig tudtam feldolgozni a sajátos humorát, vagy akár követni a történet mellékszálait. Mel Gibson meglepően helyes volt, Robert Downey Jr. -t viszont nem ismertem volna fel. ^_^
Azért a repcsi-tördelő jeleneteknél eszembe jutott, hogy vajon Luc Besson innen merítette-e az ihletet a Taxi filmek végtelennek tűnő roncs-jeleneteihez…
Jár a 6 pont, mert voltak jó poénok, és mert kaptunk egy közepes intenzitású, de morálisan tökéletes hepiendet.

Nos… eleve, ha két ilyen gyönyörű és tehetséges ember játszik egy filmben, ritkán csalódik az ember lánya :) Így volt ez most is. Egydül Nancy Travist nem kedvelem, de ez az én bajom
A szinkronhangok nagyon rendben voltak, a zene kitűnő, a történet izgalmas, vicces. Szerintem ilyen egy igazi mozifilm.
@minnie-kém, mindenképpen nézd meg, már csak RDJ miatt is :) <3

A fekete-humor azért szépen átjárta a filmet (ami egy „nincs-háború” filmben talán nem annyira meglepő. Mel Gibsonról tudtam, hogy valaha még fiatal is volt, de Robert Stark-Holmes fura volt ráncok nélkül.
A közepe táján elkapott a 22-es csapdája érzés, miszerint itt mindenki bolond és tartottam tőle, hogy sötétebb lesz a befejezés, mint szeretném. Megnyugodhattam azonban (elvégre szerencsevadászokkal van dolgunk vagy mi!).

Meglepően szórakoztató film volt, szóval örülök, hogy megnéztem. Persze, tipikus 90-es évek beli akciófilm, de humoros volt és a történet sem volt egyébként rossz. Mel Gibson-t annyira nem kedvelem, de szerintem nem volt vészes a karaktere itt és RDJ is nagyon tetszett, utóbbinak amúgy is szeretem a régebbi filmjeit és itt is tetszett a karaktere is meg a játéka is. Egyébként nem szeretem a háborús filmeket, de itt végül is egy mellékszálon ismerjük meg az eseményeket és ezért tudott szerintem nagyrészt szórakoztató maradni. Egyszer meg lehet tényleg nézni.

Ez egy nagyon jó film, van benne minden, akció, humor, ópium meg Gibson. :)

Nem ez egyik színésznek se a legjobb filmje, és nem is a legviccesebb. Vissza nem követelem a rá szént időt, de nem is ajánlanám senkinek.

Ah, nagyon jó volt az utóbbi napok pár igen kellemetlen filmes élménye után valami egészen könnyedbe és fogjukráhogy szórakoztatóra akadnom. RDJ továbbra is kedvenc, olyan édes volt (amire rátett a szinkronhang, csak mondom…), hogy néha kedvem lett volna jól megölelgetni. Mellesleg, jól álltak neki a 90'es évek…
Mel Gibsontól eddig szerintem még az égegyadta világon semmit sem láttam, tudom, shame on me, vagy legalábbis elég régen ahhoz, hogy ne emlékezett rá. De semmi kétségem afelől, hogy remek színész.
Szóval jó volt valami olyasmit látni, amit tökre átitat a tipikus 90'es hangulat, na meg RDJ…