A dokumentumfilm az öt évvel ezelőtt történt vörösiszap-katasztrófa során tapasztalható példa nélküli összefogásnak és emberi helytállásnak állít emléket. Magyarország legnagyobb ipari katasztrófája 10 ember halálát követelte és közel 200-an súlyos égési sérüléseket szenvedtek. A maró, lúgos… [tovább]
A dokumentumfilm az öt évvel ezelőtt történt vörösiszap-katasztrófa során tapasztalható példa nélküli összefogásnak és emberi helytállásnak állít emléket. Magyarország legnagyobb ipari katasztrófája 10 ember halálát követelte és közel 200-an súlyos égési sérüléseket szenvedtek. A maró, lúgos iszap Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely egy részét elöntötte. A szakszerű beavatkozásnak köszönhetően sikerült elkerülni, hogy a veszélyes anyag a Dunán keresztül nemzetközi vizekbe kerüljön és így Magyarország súlyos kártérítésre kötelezhető legyen. (Port.hu)
A szerkesztő tájékoztatása szerint a film keretét annak a fiatalembernek a története adja, aki autójával indult menteni Kolontár vörösiszappal elöntött részére. A Torna-patak hídján kellett volna átkelnie, de nem láthatta, hogy a vörösiszap kimosta a híd előtti medret, így belezuhant, az ár elsodorta és csak órákkal később találták meg. Barátai a kabátjáról ismerték föl, a dokumentumfilmben ők is beszélnek a tragédiáról.
A filmben megszólal és elmondja megrázó történetét a 70 fölötti Olga néni is, aki a katasztrófa idején három órát kapaszkodott a kerítésbe a mellmagasságig érő vörösiszapban. A mentést irányító polgármester arra emlékezik, hogy tömegével jelentkeztek és jöttek az ország minden részéről segíteni, lapátolni a hétköznapi hősök. A mentősök irányítója azt idézi fel, amikor a szabadnapos munkatársak értesültek a történtekről, azonnal jelentkeztek szolgálatra. (Hirado.hu) [bezár]
