Másfélmillió lépés Magyarországon (1979–1979) 52

A Másfélmillió lépés Magyarországon stábja két évnyi előkészítő munkát követően, 1979. július 31-én indult neki az Országos Kéktúra megtételének annak akkori keleti végpontjától, a Nagy-Milictől. A túra összesen több, mint ezer kilométer megtétele után az Írott-kőnél végződött. A hónapokig tartó… [tovább]

Képek 3

Szereposztás

Sinkó LászlóNarrátor
Másfélmillió lépés Magyarországon (1979–1979)
Forgatókönyvíró

Gyártó
Magyar Televízió

Kedvencelte 28

Várólistára tette 49


Kiemelt értékelések

sipiarpi 

Szerintem aki látta a sorozat bármelyik részét, kedvet kapott a túrázáshoz, a meglátogatott helyek felkereséséhez. Gyerekkoromban szívesen néztem a hegyeket, völgyeket alföldi gyerekként.

Eszter01

Már gyerekkoromban is szerettem nézni a tv-ben, pedig akkor még nem tudtam, hogy egyszer én is nekivágok, és végig is gyalogolom ezt a csodás útvonalat. Utólag is érdekes végignézni, és meglátni a változásokat, vagy éppen azt, ami azóta sem változott.

Sha

Időgép helyett itt van nekünk ez a nagyszerű sorozat. Hihetetlen, hogy mennyit változott a világ.

Lulu23

Ez a fajta film, ami az ismeretterjesztő jelzőnek tényleges értelmet ad.
Van egy tiszta és kimondott koncepció, gyönyörű tájakról igényes felvételek, nyugodt és letisztult kamerakezelés és vágás, miáltal vizuális élményt kapunk. Járnak természetben és lakott területen, megismerünk kihaló félben lévő szakmákat és az iparosodás eredményeit, életszagú emberek osztják meg emlékeiket, szakmájuk szépségét, életbölcsességeiket vagy éppen tréfáikat. Szegény és intelligens emberek éppúgy beállnak a kamera elé, mint kutatók és professzorok. A film minden szereplője és főleg az alkotók tisztelik a nézőt és a tájat, várost, szakmát, amit éppen bemutatnak.
És az egész olyan megszerkesztett egységet alkot, amiben a természetjárás, az építészeti szépségek, a népzene, a népdal és a sosem rejtett társadalomkritika összeforr és az ember kedvet kap a hátára kapni a hátizsákot, a túrabakancsot, oszt uccu neki. Mindig megmozdul bennem, hogy vajon ma mit látnék ezen az úton végigjárva.

Kemiviki 

Egy nagyon jó ismeret terjesztő sorozat. Tetszett a hangulata, tetszett hogy a helyiekkel is beszélgettek és bemutatták az életük egy szeletét is.
Kíváncsi vagyok, mennyit változtak mára a helyszínek. Szóval amint lehet folytatom/ folytatjuk a „túrázást”.

marksterdam

A kedvenc sorozatom, minden tekintetben. A túrázás, a természetjárás miatt néztem meg, koromból fakadóan évtizedekkel a megjelenése után, és a túra mellett kaptam néprajzot, szociológiát, történelmet, földrajzot és úgy egyébként, egy keresztmetszetet Magyarországról. A közérthető, tárgyilagos és intelligensen, politikamentesen kritikákat megfogalmazó narratívából korunk dokumentumfilmesei sokat tanulhatnának. Eddig is szerettem a hazámat, de a sorozattól csak még nagyobb kedvet kaptam Magyarországhoz. A 2011-es „remake”-et negyed óra után kinyomtam..

Timi98 

Imádom az ismeretterjesztő sorozatokat, főleg ha magyar tájakat mutatnak meg. Gyerekkoromban mindig leültünk anyummal a tv elé, hogy megnézzük az ismétlést. A címdalt már akkor kívülről fújtuk :D
Nekem különösen közel állnak a szívemhez az ilyen filmek, én magam is természetbúvár vagyok, nem csak hobbi szinten. Igazán minőségi az egész sorozat, nagyon szeretem biztosan megfogom újra nézni.
Belekezdve a kéktúrába most ismét elővettük :)

piciszusz

Nekem ez valamiért eddig kimaradt, de most örülök, hogy végignéztem, még ha elég retro akkor is. régóta gondolkodom rajta, hogy meg kéne csinálni a kéktúrát, egyelőre még csak álmodozom, mert nincs kivel. Sok helyen már én is jártam, főleg Aggtelek környéke és természetesen a Bakony ami ismerős volt így veszprémi gyerekként, de szívesen néztem az összes részt. Meg fogom nézni a többi sorozatot isy mert kíváncsi vagyok mennyit változott azóta az útvonal és a táj.


Népszerű idézetek

– Józsi bácsi, és nyugdíj van?
– Dehogy van…
– Nincsen? És akkor miből él most meg?
– Levegőből.

(1. rész)

Hát igen. Az országos Kék Túrát nevezhetnénk így is: pusztuló turistaházak útvonala.

A természet szépségét semmivel a Világon pótolni nem lehet!

A drótosnak azért nincsen háza,
Amit keres, a kocsmára szánja
Amit keres, a kocsmára szánja
A kocsmára, meg a biliárdra
Meg arra a kökényszemű lányra!

(1. rész)

És lényegébe' véve, a természet szépségit semmivel pótolni a világon nem lehet.

(1. rész)

Hernád vize de széles,
babám csókja de édes,
Egyet kaptam belőle,
szerelmes lettem tőle!

(1. rész)

Erre úgy emlékeznek Rákóczira, mint egy jó apára a gyerekek.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján