A tizedes meg a többiek (1965) 90% 190★

Az egyik legzseniálisabb magyar vígjáték. És tulajdonképp látszik rajta, hogy eredetileg sima háborús filmnek szánták, hiszen konfliktusai, feszült jelenetei ezt idézik fel, ám Sinkovitsék (meg főleg Major Tamás) zseniális játéka, jó helyzetfelismerése miatt végül mégiscsak egy remek komédia lett belőle. A mű kigúnyolja, de egyben némi együttérzést is mutat a bemutatott korral, de közben az emberi gonoszságot is elítéli, gyakran a saját eszközeihez mérten még valami igazságszerűséget is szolgáltattat karaktereivel.
Van benne pár szállóige, egy csomó kiváló alakítás, és egy remek, bár néha egy-két kényelmetlen vágással kicsit lebutított forgatókönyv, így mindenképp érdemes megnézni.

Okkal vált kultfimmé. Olykor burleszkbe illő humorral, olykor szarkasztikusan szúr oda nem csak a ’40-es éveknek, de adott esetben kicsit saját korának is.A sok elvetemült hülyeség mellett meglepő módon kifejezetten feszült is tudott lenni. A nyilasok általi kihallgatás azért szépen reflektál arra, hogy bármennyire is abszurd az egész háború, az emberi gonoszság ott működik benne.
Ha hibát kellene mondanom, akkor az a vágás lenne. Itt-ott azt éreztem, hogy jelenetek hiányoznak – a cenzúra miatt nem csodálnám, vagy szimplán nagyon rosszul oldották meg az események közötti váltást. Ennek ellenére egy világklasszis alakításokkal tarkított mozi, melyet érdemes megnézni.

Az egyik legismertebb magyar film és én még nem láttam!
Fantasztikus szereposztás és hatalmas alakítások. Természetesen Sinkovits Imre, Darvas Iván és Major Tamás voltak a legfrenetikusabbak, de összességében ’65-ben még mindenki tudott igazi nagybetűs színészként játszani, érthetően artikulálni, erős tónusban megszólalni és arcjátékával elkápráztatni.
A történet szórakoztató, inkább viccesre vett és persze sok szállóige is ered innen…de ezt már biztosan sokan kiemelték. A magyarok eszén nem lehet túljárni, talán a németeket mutatja a legbugyutábbnak, bár ez a Kádár-rendszerben nem meglepő.

A vígjáték nem a kedvenc műfajaim közé tartozik, ezért egy jó darabig nem is tudtam élvezni a filmet. Kevés olyan film vagy sorozat van, ami nálam üt úgy, hogy vígjáték…Persze a háborús témakör mindig is érdekelt, szóval ez nagyban hozzásegített ahhoz, hogy meg tudjam nézni a filmet. Ez inkább társadalomkritika egyébként. Na meg a színészek is jók voltak. Kedvenc szereplőm Albert volt.

Zseniális, fantasztikus, tökéletes – benne van minden.

(Nyilván a megfelelő történelmi szűrőn át kell nézni, de ezt talán mondani se kell.)

Engem úgy istenigazából nem kötött le, de azért csak örülök hogy megnéztem. Mert jó kis film ez, a színészi játék az briliáns, azt meg kell hagyni.
Jókat lehetett rajta mosolyogni. :)

53 év ide vagy oda, a legjobb magyar film, amit eddig láttam. Nem véletlen, hogy mindenki tud idézni belőle egy bizonyos mondatot: Az oroszok már a spájzban vannak!

Vannak benne hatalmas jelenetek.

ÚJRANÉZÉS 2018: Másodjára is megnéztem, hogy másodpercre pontosan ki tudjam hivatkozni belőle a jeleneteket a beadandómhoz.

Grisa! Azt a jó moszkvai nénikédet!

Te jó ég, milyen régen láttam már ezt a filmet!
Zseniális alkotás. Olyan jólesett most ennyit nevetni. Mert ezen aztán tényleg lehet. Ráadásul már önmagában az élmény, hogy a magyar színjátszás legendás alakjait nézheti az ember.
Csakis ódákat tudok zengeni. Szívem csücske ez a film. ♡ :) Épp annyira, mint a drága kis Grisa. ♡

Mellesleg hozzá kell tennem: ebben az esetben a film sokkal jobb, mint a könyv.

Utálom a régi magyar filmeket, de ez nagyon nagyon kivételes alkotás! Igazán nagyszerű a szereposztás, a története, a helyszín. Imádom!!! :)

Wááá, még mindig a fejemben él a kép, hogy ebből a filmből akár sorozatot is lehetett volna készíteni!!! Milyen jó lett volna már!!!!