A szerelem siklóernyőn érkezik (A szerelem siklóernyőn érkezik) (2019–2020) 93% 115★

Nagyon szerettem, nagyon. De hihetetlenül megosztott engem ez a dráma, több szempontból is. Son Ye Jin színészi képességét soha sem vontam kétségbe, mert bármelyik szerepében is láttam, mindig előadta és megformálta, mégis a kisugárzása annyira taszított, hogy inkább elkerültem a filmjeit. És úgy terveztem, hogy a nagy figyelem és szeretet ellenére, ami ezt a művet körüllengi, sem fogom megnézni ezt a sorozatot, pedig nagyon jól tettem, hogy nem hagytam ki. Son Ye Jin fantasztikus színésznő Hyun Binnal és mindenki mással egyetemben.
A másik dolog, amivel végig küzdöttem az epizódok alatt, hogy nem tudtam eldönteni, hogy komoly akar-e lenni, vagy inkább a vígjáték felé billen az a bizonyos mérleg. Mert ez egy komoly és szomorú téma, és valahogy úgy éreztem, hogy nem helyénvaló ebből viccet csinálni – rettenetesen jó humora volt a készítőknek, ez kétségtelen, komolyan haláli, de a lelkem mélyén, amikor belegondoltam, nem tudtam tiszta szívből nevetni, mert mindig összekapcsoltam a vicc forrásával. A végére viszont arra jöttem rá, hogy miért ne lehetne mindkettő, egyben humoros és drámai is, hiszen a véresen komoly hangvételt megütik az Észak-Koreáról szóló dokumentumfilmek. Ennek ellenére mégis úgy éreztem, hogy nem sikerült megtalálnom az egyensúlyt a hangulatban, és nem tudom rávágni, hogy ez egy vérbeli romcom. Mert nem az.
Egy mérföldkő a maga nemében, hiszen milyen nagy dolog, hogy elkészülhetett ez a sorozat nagyon sok munka, utánajárás és odafigyelés árán! Ha valami nem is stimmelt teljesen, biztos vagyok benne, hogy annak komoly okai voltak, mint a kitűző kisebb méretének például vagy a katonai címeknek. A körülményekhez képest tényleg rendkívüli munka van ebben – az öltözködésektől kezdve a díszleteken át a dialektusok elsajátításáig. Rendkívüli.
Sok mindent szerettem ebben a sorozatban (mondjuk azt annyira nem, hogy minden rész másfél órás hosszúságú, úgyhogy kicsit lassan haladtam vele), de főleg azt, ahogyan a szerelmet, mint egy magasabb erőt ábrázolták. Az örök kedvenc jelenetem, spoiler. Imádom, hogy a doramák mindig vissza tudják adni a reményt. Rettenetesen nyálas lesz, amit mondok, de a szeretetet tényleg nem lehet bezárni egy ország határai közé.
Aztán emellett vannak az apróbb dolgok, mint az imádnivaló, egymásért mindig kiálló pletykafészek, vagy a négy egyedi, humoros kiskatona, akiknek mind-mind aranyból van a szíve, a zongora jelenléte nemcsak az ost-ban, az edelweiss virág. De ott van a borzasztóan aranyos second lead, spoiler, Seo Dan anyukája, Se Ri munkatársai… Svájc. Soroljam még?
Ízig-vérig romantikus már az elejétől kezdve. Igazából nem foglalkozik azzal, hogy egy idegen ilyet nem szokott csinálni spoiler, de a 16 epizód után visszagondolva az elsőre… nem is érdemes vitatkozni ezzel a koncepcióval, mert a sorsot úgysem lehet legyőzni. Haha.
És akkor még pár szót erről a fenomenális zenéről, amit Nam Hye Seung komponált. Egy kiapadhatatlan forrás ez a nő komolyan! Fel nem fogom a tehetségét. Gyönyörű dallamokkal díszítette a színészek játékát, egymagában is megállná a helyét, ez nem vitás.
Most mégis mit nézzek ezek után?

Valamiért sokáig kerültem ezt a sorozatot, pedig tudtam, hogy nagyon fogom szeretni. Nem tudom, valamiért legbelül mindig volt egy megérzésem, hogy kedvenc sorozatot fogok ismét avatni, s ezzel végre elértem azt a szintet, hogy a Goblin és a Vincenzo mellé egy harmadik toplistás kdramat emeljek, mert eddig a harmadik helyezettel mindig bajban voltam.
Nem tudok érdemben hozzászólni ahhoz, hogy mennyire valósághű a történet azon része, ami konkrétan Észak-Koreát érinti, hiszen nem vagyok nagyon jártas a témában, úgyhogy elejétől fogva úgy döntöttem, hogy szó szoros értelmében fikcióként fogom nézni, s időközben már annyira lekötött(ek) a szerelmi szál(ak) és a csipet-csapatok, hogy a helyszín adta nehézségek azért keltettek szorongást bennem, mert féltettem hőseinket. Valahol a sorozat alatt tényleg elvarázsolt ez a határtalan szerelem, ami vakon vezet át minden megpróbáltatáson, s felváltva olvadoztam, sóhajtottam, sírtam is miatta.
Számomra a történet mindent tartalmazott, ami az én kedvenc listám hiányozhatatlan eleme: hiteles szerelem, olyan szerelmi háromszög és second lead, ami nem kerget ki a világból, szerethető karakterek, sok cuki mellékszereplő, izgalmas akciójelenetek, körömrágó cliffhangerek, úgyhogy ha valaki ezeket a hozzávalókat egy helyen szeretné látni, az nyugodtan nyúljon ehhez a sorozathoz!
spoiler

Miután sikeresen végigbőgtem az utolsó két részt, meg sem kísérlek normális értékelést írni.
Szuper volt a csapat! A kiskatonákat imádtam. Meg kellett őket zabálni. Annyira jó csapatot alkottak Seri-vel, nagyon a szívembe zártam őket. A gonosz, a jó és a szürke karaktereket is nagyon eltalálták, de külön bírtam Seung Jun “védelmező”-ből avanzsált barátját, de még nála is jobban maga Seung Jun-t spoiler Üde színfolt volt a falu is az ajummákkal. spoiler
Szerettem a két főszereplőt is. Karaktert es színészt egyaránt. Gyönyörű jeleneteik voltak! Főleg a végén. Azt hittem úgy kell összesöpörgetnem sokszor a szívem darabkáit.
Na és akkor a végére egy pici negatív kritika. Lehet, hogy hibát követtem el azzal, hogy közvetlenül a Vincenzo után néztem meg a sorozatot, mert viszonylag sok résznek kellett eltelnie, mire úgy igazán magába szippantott a sztori. Igen, szerettem a humorát, a komolyságát, a témát, a kultúra bemutatását benne, de egyedül az utolsó néhány rész volt jobban hatással rám. Ennek ellenére ez egy nagyszerű sorozat, amit mindenképp ajánlok megnézésre, (már csak Hyun Bin miatt is ;)) de nekem ez most egy kilences lesz így végeredményben. :) Talán majd máskor újranézem akkor már meglesz az a 10 csillag is. :)

Vegyes érzéseim vannak ezzel a sorozattal kapcsolatban. Egyrészről nagyon tetszett a történet a sablonfesztivál ellenére. Másrészről a józan ész szavára nem tudtam nem odafigyelni, ami miatt rengeteg hülyeségre lettem figyelmes.

Már első körben magában a történetben, hiszen ilyen a valóságban NINCS. Tudom, hogy ez egy romantikus komédia, de legalább ne Észak-Koreában játszódna a cselekmény nagy része, hanem mondjuk egy kitalált országba, vagy ha nagyon ragaszkodnak a dologhoz, akkor egy alternatív múlttal rendelkező É-K-ban. Itt viszont olyan arcpirító módon próbálják letuszkolni a néző torkán, hogy milyen ez az igazinak beállított fiktív É-K, hogy az bődület. Hosszú részek kellettek hozzá, mire elengedtem azt, hogy bármiféle realitást lássak az egészbe, még annak ellenére is, hogy mi a műfaji besorolás.

Ha már a hosszú részek: minden epizód egyre csak terebélyesedett, és nem látom be, miért kellett ez. A játékidő nagy részében ugyanis nem haladt sehova a történet, maximum 5 percet szántak rá egy majd másfél órás fejezetben. Nem azt mondom, hogy nem volt kellemes nézni, csupán indokolatlan és filler gyanús.

Visszatérve az É-K problémához, ez nagyon rányomta a bélyegét a szerelmi szálra, ami emiatt inkább tűnt a „tiltott gyümölcs mindig finomabb” kategóriának, mint a nagy jelentőségű „l 'amour”-nak. Egyszerűen elhitelteleníti az egészet. Nem beszélve a befejezésről. És mégis tetszett a kapcsolatuknak ez a végkifejlete. Egyébként kapcsolatokról lévén szó, az én személyes kedvencem a másodhegedűsök keserédes románca volt, amit rendre megsirattam a végén. Azt előbb elhiszem, hogy nem kényszer szülte, mint ezt, amit főidőre kapunk. Ám meg kell hagyni, mindkét esetben jó volt a kémia a szerelmesek között.

Ami nagyon tetszett a kosztümök és hajviseletek É-K oldalról, a helyszínek, a zenei aláfestés, és az akció. Az az autós üldözéses jelenet volt a sorozat egyik fénypontja. Jól megkoreografált és kivitelezett jelenetek voltak ezek. A szereplők java ugyan sablonos, de vannak annyira szerethetők, hogy ezt ne rójam fel számukra. Természetesen kivételek ez alól a fő gonoszok, akikből van elég, és sajnos nem mind lett túlzottan jól megírva. Hatalmas kedvencem pedig az első blikkre alamuszi gazembernek tűnő Seung-Jun spoiler és spoiler Seo Dan. Azonban nagyon szerettem a kis katonáinkat is. Az ügyetlenkedésük szívmelengető volt, akárcsak barátságuk és lojalitásuk.

Tudom ajánlani a romantikus filmek/sorozatok szerelmeseinek, akik nem riadnak vissza az akciójelenetektől, még ha egy kicsit véresebbek is. Akár kezdő doramások is belekezdhetnek nyugodt szívvel. Azonban nem szabad komolyan venni!

Nem tudnám megmondani, miért, de sokáig kerültem ezt a sorozatot és most is meglehetősen nehezen vettem rá magam, hogy elkezdjem. És rögtön az elején meglepetésként ért, hogy hű, ennek humora is van, és nem is érződnek olyan hosszúnak a részek! :))
Szerettem a főhősöket, de még inkább a kis csipet-csapatot XDD Imádni valóak voltak Észak- és aztán tüneményesen imádni valóak Dél-Koreában :DDD A legtöbb humort ők adták a sorozathoz, és bevallom, néha úgy éreztem, Se Ri nem értékeli őket eléggé :D Na jó, nyilván el volt foglalva, egyre inkább Jung Hyuk-kal ;)))
Ez a pasi meg néha irtó málészáj volt, néha meg átment akcióhősbe :DD És számtalanszor direkt mélyített. XD

Míg Goo Seung Jun karaktere az elején nagyon ellenszenves volt spoiler, a végére nagyon megszerettem – Dan-nal együtt. Jó kis karakterfejlődést kaptak! spoiler

Az asszonyokat imádtam még nagyon! :D Annyira jó volt látni, ahogy befogadták Se Ri-t, plusz gyakorlatilag az ő segítségével a saját falubeli társukat és a végén is rettenetesen megható volt, hogy milyen nyomot hagyott bennük az együtt töltött idő. ♥
Hát igen, nem mondom, hogy sok minden hihető volt, de én imádtam ilyen meseszerűen! :))

A végén viszont kiakadtam. Kezdettől fogva nem igazán tetszett a svájci szál, de kifejezetten rosszul vettem, hogy még mélyebbre kavarták a dolgokat. spoiler spoiler Ah, szóval ezzel nálam azt hiszem, pont ellenkező hatást érték el, és kifejezetten haragudtam miatta. XDD

És hát a körülményekhez képest szép lezárást is kapott. ❤
Nagyon-nagyon örülök, hogy a kihívás miatt megnéztem, sokat nevettem és sokat sírtam rajta és a zenék, a tájak is csodaszépek. :)

Meg kell, hogy mondjam ez volt a legjobban várt drámám a 2019–2020 szezonban és egyáltalán nem csalódtam de sajnos nem lett a legnagyobb kedvencem. A történet alapvetően jó és érdekes. Én imádom az ilyen stílusú rom com-okat. A színészekkel sem volt probléma, mind nagyon jók voltak és a főszereplők közötti kémiával is nagyon elégedett vagyok, aranyosak voltak együtt. A second lead páros először kissé unalmas volt de a végére őket is nagyon neked éltem. De a legjobb az egész drámában a kis katona csapat volt, imádtam őket. Mind-mind külön személyiség még is nagyon kedvelhetőek és ők a legnagyobb humor faktor az egész drámában.
Ami nem annyira fogott meg az a dráma második fele volt. Míg az első fele érdekes volt addig a második kissé veszített a varázsából és picit unalmas, tulnyujtott volt több felesleges jelenettel és a vége felé már az epizód hosszak is indokolatlanul hosszúnak voltak. A végével nincs bajom, szerintem elég jól lezárták a drámát, láttam már ennél rosszabbat it. Az OST és a fényképezés is pompás volt, látszik hogy jó sok pénzt költöttek a drámára.
Egyszóval nagyon jó drama volt és bátran ajánlom mindenkinek aki már végre egy old school rom com-ot akar nézni és van ideje hosszú részek darálására/nézésére.

Őszintén mondom, hogy félve kezdtem neki ennek a sorozatnak, mert se a címe, se pedig a leírása, amit kivételesen elolvastam nem fogott meg, viszont mégis elkezdtem nézni és egyáltalán nem bántam meg, hogy végül így döntöttem.
Nagyon tetszettek a sorozat zenéi, jól passzoltak hozzá. A színészi gárda eszméletlen jól lett összeválogatva, szerintem mindenki tökéletesen illet a karakteréhez. A fő- és mellékszereplőket is megkedveltem. Mint mindenhol itt is vannak negatív szereplők és bár őket itt nem annyira kedveltem meg, a színészek játéka remek volt.
Maga a történet nekem tetszett, elismerem, hogy ez a valóságban biztos nem így történne meg, de ez egy sorozat, így nem kerítettem neki túl nagy feneket. Nagyon tetszett az egész, ahogyan a történetet alakították, mert nem egy teljesen nagy katyvaszt kaptam, hanem egy tudatosan felépített sorozatot, ahol mindent pont jókor hoztak a tudtomra. Volt benne humor, akció, titok, gyűlölködés, barátság és szerelem. A főszereplők és néhány mellékszereplő körül imádtam azt a családias, összetartó hangulatot. Nekem személy szerint nagyon tetszett az is, ahogy magát a szerelembe esés folyamatát felépítették, eddig nem tapasztaltam, hogy bárhol is felfigyeltem volna erre az apróságra, de itt valahogy mégis megragadta a figyelmem.
Karaktereket tekintve imádtam a katonákat (Chi Su, Su Bin, Ju Muk, Kwang Beom, Eun Dong, Man Bok), a falusi hölgyeket (Myung Sook, Young Ae, Wol Seok, Ok Geum), Ri Jung Hyuk-ot, Goo Seung Jun-t, Ri Mu Hyuk-ot, Hong Chang Shik-et, Park Su Chan-t, Seo Dan anyukáját és nagybátyját és valamilyen szinten a szülőket is.
Két abszolút kedvencem lett: Az egyik Yoon Se Ri volt, spoiler. A másik pedig Seo Dan volt, spoiler.
Nekem az utolsó két résznél még zsebkendő is kellett, pedig nem vagyok egy nagyon sírós ember, de az érzelmeket tényleg nagyon szépen át tudták adni, hol a történetben, hol a monológokkal és párbeszédekkel, hol a színészek kiváló játékával.
spoiler

Nagyon imádtam. ♥

Mostanában nem kívánom már az olyan sorozatokat, amik pár rész kivételével csak a lelki gyötrődésről szólnak, így ez tökéletes volt. Persze megvolt a szokásos bőgés, de a humor és a kedves, aranyos jelenetek is végig jelen voltak. Mert hiába állt fenn az elejétől a probléma; és bár tudtam, hogy nem kevés megpróbáltatás elé néznek a hőseink, mégsem éreztem nehéznek. Többet nevettem és mosolyogtam, mint amennyit sírtam, úgyhogy maximálisan elégedett voltam. Kicsit elveszett is lettem az utolsó rész után. A szokásos most mit kezdjek az életemmel feeling beköltözött. És ez mindenképpen jó dolog. ^^

Először is, nagyon jó a sorozat zenéje.
Az összes színész remek volt, tényleg mindenki. Most pont egy ilyen sorozatra volt szükségem a Save Me után; nem teljesen drámamentes, de összehasonlíthatatlanul könnyedebb, lélekmelengető és nagyon vicces sorozatra. Annyira jó volt a humora, nagyon szerettem.

Egy új kedvencet avattam. Elmondani nem tudom mennyire megszerettem ezt a sorozatot. Annyira magával ragadott ez az egész.
A történet nagyon király lett, és szerintem a lezárás is tökéletesen sikerült. spoiler
Nem kell nagyon nagy meglepetésekre számítani, ez egy könnyed, bájos kis romantikus darab. Nagyon tetszett ahogy szépen lassan összerakták, hogy spoiler .
A zenék hihetetlenül jók, van ami már a lejátszási listámra is került.
Se Ri és Jung Hyuk tökéletes páros volt, hihetetlenül jó volt köztük a kémia. A mellékszereplők is brillíroztak. Te jó ég annyi jó karakter bukkant fel ebben a történetben hogy mindenkit felsorolni egy teljes nap lenne. De az ötös csapat tagjait ki kell emelnem, annyira a szívemhez nőttek. Mikor spoiler, ááá imádtam őket, rengeteg humor forrásai voltak.
spoiler annyira nem lett a szívem csücske.
Ui1: Szerelmes lettem Hyun Binbe. Az első koreai, sőt az első ázsiai is a listámon :D
Ui2: Kevés rész volt amin nem sírtam…