A Kölyök (1921) 89% 95★

Szomorú, vicces, szívfacsaró és kedves… és egy kicsit görbetükör is.
Az álomjelenetről Dalí-álomjelenete jutott eszembe a Hitchcock-filmből, ami persze messze nem szürreális, mint a mesterré, de azért ironikus, hogy még álmunkban is betör a mennyországba a bűn, és a minden jó, ha jó a vége a valóságban üt be, nem az álmunkban…
… és ha kicsit jobban odafigyelünk, akkor tulképpen az akciófilmek ősét is felfedezhetjük ebben az alkotásban… Bond-mester sem mászkált profibban a tetőkön, mint Chaplin barátunk!;)
Élvezetes, szórakoztató!

Chaplin és a kissrác aki amúgy egy nagyon cuki kislánynak néz ki és egy kevésbé szép felnőtt lett belőle annyira helyes párost alkotnak, hogy hihetetlen.
Gyerekkorom óta nem néztem rendes némafilmet (csak rövidfilmet), de emlékszem papámmal jókat nevettünk akkoriban Chaplinen. Aztán teltek az évek és nem éreztem késztetést, mert féltem csalódnék az emlékekben, és Chaplin már nem állná meg a helyét a mai világban. Pedig nagyon is működik.
Egyrészt teljesen másképp kell nézni, mint egy hangos filmet, nem tudom, mi a jó szó, talán koncentráltabb a figyelem. Másfelől még mindig képes megnevettetni – meg is lepődtem, mennyire. Nem kell hozzá sem kretén mellékszereplő, sem CGI, sem alpáriság, sem túlbonyolított történet, sem semmi extra, minden a maga egyszerűségében működik jól. Dráma, vígjáték, családi film egyben.

Simán kenterbe veri a mai vígjátékokat, humorban, drámában és minőségben.

Vicces, megható és felemelő. Mindig ámulatba ejt a vizuális történetmesélés ereje, mikor némafilmeket nézek – ami megjegyzem túl ritkán fordul elő. Ezen hamar változtatnom kell!

Szavak nélkül hatásos. A szívem szakadt bele.

A burleszk és némafilm mivolta miatt nagyon régóta elkerültem ezt a filmet. Elkönyveltem egy olyan filmnek, amit biztosan utáni fogok. Valamiért Chaplin alakja sem volt sosem szimpatikus. Ehhez képest kaptam egy intelligens humorral forgatott filmet; ami messze túlmutat saját korszakán (még ma is megállja a helyét), és amelyet nemhogy nem untam, de kifejezetten élveztem.

Kiváló alkotás, amelyben tényleg van minden: megható elemek, nagyon vicces jelenetek és igazán szomorúak is. De pont ezért olyan kiváló és pont ezért látszik rajta Chaplin zsenialitása (elvégre szinte az egész film az ő munkája). A mellékszereplők is remekül vannak összeválogatva / kialakítva, mindegyikről első látásra tudja az ember, hogy milyen karaktert alakít.

Ez volt az első némafilm amit néztem és szerencsére egy jó élményt hagyott maga után. Meglepődtem, hogy mennyit tudtam nevetni a filmen, tényleg élveztem. A főszereplő Páros is szuper, a kislány pedig nagyon aranyos.

Édes-bús megható történet. A kisfiút nagyon bírtam benne. Annyira cukipfofi, lehetetlen nem szeretni. Kíváncsi lennék a mai rendezőknek menne-e fekete-fehér némafilmet alkotni… Most látom csak mennyire fontos egy-egy mozdulat, arckifejezés (és ezek eltúlzása) Élveztem ezt az alkotást, na. :D

Életem első némafilmje, de tuti nem az utolsó! Nagyon tetszik, hogy szavak nélkül is mennyire jól tudják átadni az üzenetet. Ehhez tehetség kell, és Chaplinnek van! Megható, ugyanakkor sokszor vicces történet volt.