A kibukott (2022–2022) 70% 44★

Nagyon vártam ezt a sorozatot, sőt, még rá is készültem azzal, hogy megvártam, hogy lecsukják. És úgy akartam az egészet felgöngyölíteni, ha a sori magvan, az info megvan, akkor alkothatok véleményt. Az igazság az, hogy ez nem úgy sült el, ahogy igazából képzeltem, de nyilván nekem mindig van véleményem és nem vagyok rest megosztani, igyekszem inkább a sorozatról.
– gyenge, unalmas, száraz, poros, nulla innováció
– Seyfried baromi alacsony, de rendkívül szép Holmeshoz képest
– és hiába tanulta meg perfektül Holmes mimikáját, annak őrületét nem sikerült megjelenítenie. Igyekezete átsüt a sorozaton, és rendkívül zavaró. Gondolkoztam azon, hogy talán egy ennyire furcsa, freak, én nyugodtan hívnám pszichopatának a megformálása egy „normális” ember számára lehetetlen, de láttunk már elmebetegeket eljátszani más színészek által, nekik miért ment? A mimikán kívül Seyfried játéka erőltetett, nyughatatlan, érzi ő is, hogy ez a ruha nem rá van szabva, de igyekszik mindent kihozni a karakterből és ez a fajta „csakazértis” megmutatom hozzáállás inkább groteszk, mint komoly színészi munka. Illetve, maradjunk annyiban, hogy a munka részét el nem vitatnám tőle, az eredmény azonban, hát, nos, finoman fogalmazva is kevésbé kielégítő.
– a sorozat nem dokumentumfilm, mégis úgy visekedik – ez pedig a forgatókönyvíró hibája, ezt követően, pedig a rendezőé, hogy nem csapott az asztalra. Szinte emészthetetlenül unalmas és kizárólag „Holmes fanatikusai” nézik végig. Ezt onnan tudom, hogy én végignéztem. És még nekem is nyomor volt kipörgetni, pedig élek-halok ezért a sztoriért.
– A színészi munka több helyen pocsék – és őszintén annak tudom be, hogy fontos szerepekre „jelentéktelen” színészeket válogattak. Ez keménynek hangozhat és talán az is, de ha megvizsgáljuk Tyler karakterét, illetve Erika Cheung-ot, akkor rádöbbenünk majd, hogy nem áll össze a kép. (Csak meg kell nézni róluk a cikkeket és a fotókat). Nem a külső hasonlóságra gondolok – a karaktereik erőtlenek és súlytalanok, holott ők döntték el a Theranos sorsát. Merem azt gondolni, hogy sem az írók sem a rendező nem mertek úgy hozzányúlni a témához, ahogy az megérdemelte volna. Pedig a Theranos már nem fenyegethet senkit, vagy mégis? :)
– A kulcsszereplőkből egyszerűen bohócot csináltak. Nemcsak Seyfrieddel játszatják el Jokert, de Macy ugyanarra a kaptafára lett ültetve, borzasztó csalódás.
A képkezelés szerintem hanyag, elidőző, és ósdi, ahogy a látványra sem tudnék egy határozott „ezigent” elskandálni.

Kizárólag azok számára ajánlom, akik a sztorit követték vagy érdekli őket a téma, de azt előre bocsátom, hogy ez a sorozat aztán épp csak elmaszatol, fél-látszatigazságokkal dolgozik és rendkívül gyáva.
Ennek a sorozatnak, ugyanúgy, ahogy a Holmes megjelenésének a Theranossal együtt, nagyot kellett volna szólnia. És épp az ellenkezőjét teszi: sunnyog, lapul; ezismegvanhalandjunk feeling.

Nem tudom, hogy ez tényleg így történt a valóságban is, de wow! Kicsit hosszú a felvezetés, indokolt a későbbi fejleményekhez, körülbelül a negyedik rész végétől pörgősebb. Amanda zseniális volt, mert úgy irritált, hogy megpofoztam volna! (És szerintem valami komolyan nem stimmel a nő fejében, manipuláció és delulu már patológiás szinten.) Amúgy az igazi Elizabeth imázs építése rohadt jó, csak ne csinálta volna azt amit…! Ez a folyamatos Steve Jobra akarok hasonlítani meg a Genius bár kopizás is, amúgy egy nagyon jó rebranding volt tőle. De szeretném hozzátenni, hogy körülbelül semmilyen Szilikon völgyi vagy startup nem úgy működik, ahogy azt elkezdte. (Facebook, amazon, netflix már az irányíthatatlan kategória annyira nagyra nőtte ki magát a kis garázsból.)

3 részt néztünk. Még ha amúgy érdekelt is volna a sztori meg hogy mi lett belőle akkor se néztem volna végig, mert annyira unalmas az egész.

A sorozat alapját adó sztoriról készült dokumentumfilm teljesen magával ragadott annak idején, így nagy reményeket fűztem a scriptelt verzióhoz is… S egyáltalán nem kellett csalódnom, sőt! Amanda Seyfried a létező összes nívós színészi díjat megérdemelte volna ezért az alakításért off . A manírok, a hangszín, a tekintetéből áradó ridegség és „őrület” tökéletesen átadta Elizabeth Holmes rejtélyes karakterét. A sorozat elején, egyetemistaként még láttuk őt, mint embert, az évek előrehaladtával viszont fragmentálódott emberi mivolta, amit a színésznő tökéletes precizitással jelenített meg. A casting, a párbeszédek és a történetet körülölelő további, apró részletek mind-mind gondosan ki lettek dolgozva és nagyon jól átadják azt a hangulatot és légkört, ami a Theranos falai mögött létezhetett. Egyetlen hiányosságának a végét tudnám megemlíteni, ugyanis a 8 epizódból 7 szépen építkezik, majd a legvégére kapunk egy rövidre szabott zárást, mintha egyetlen bekezdésben akarták volna elintézni a cég életének utolsó másfél évét.. Mindenesetre bátran ajánlom, főleg azoknak, akik olvastak a hozzá kapcsolódó ügyről vagy megnézték a dokumentumfilm-változatot.