A kalifátus (2020–2020) 84% 24★

Nagyon érdekes sorozat volt.
Az első rész is már meggyőző volt, de utána lett csak igazán izgalmas és intenzív.
A cselekmény több szálon fut, a végén pedig mind összeér spoiler
A legérdekesebb és egyben természetesen a legidegesítőbb számomra az iskolás lányok szála akiken keresztül bemutatják, hogy az ISIS emberei, milyen módszerekkel mossák át a fiatalok agyát. Na már most ez az amit én valószínűleg sosem fogok tudni megérteni, pedig a sorozat megadta a lehetőséget, hisz egyik lánynak sem volt egyszerű háttere. Sulle és a családja például bevándorlók, emiatt a lányoknál elég erősen ott volt a „nem tudják hová is tartoznak igazán” érzése, ráadásul az apjuk nagyon elutasító volt az egész vallási témával kapcsolatban aminek az okait egyébként nem tudjuk meg, amit sajnálok, mert én kíváncsi lettem volna Suleiman történetére is így viszont a lányoknak fogalma sem volt arról, hogy nem az az igazi iszlám, amit az ISIS nyomat. Vagy ott van Kerima akinek az apja meg egy erőszakos alkoholista. Viszont ennek ellenére is egyszerűen nem tudtam megérteni őket, de őszintén a sorozat végére én ezt elengedtem, ennyire nem tudok együttérző és érzékeny lenni. Ez van. Arról nem is beszélve, hogy bizony ezt a sorozatot is valós események inspirálták…
Nagyon tetszett, hogy a sorozat nem mosta össze az ISIS-t a valódi iszlámmal, pont emiatt is jó lett volna szerintem ha esetleg Suleiman karakterét jobban kibontják, mert talán az ő szemszögén keresztül jól be lehetett volna ezt mutatni és szembeállítani a valódi iszlámot ezzel a radikális valamivel, amit ők vallásnak hívnak.
A lezárás egyébként elég nyitott lett, és most utánaolvasva látom, hogy terveznek is második évadot, amit én annyira nem bánok, mert maradtak itt azért bőven lezáratlan dolgok, úgyhogy ha jön én biztosan nézni fogom azt is spoiler

Izgalmas történetevezetés, több szálon futó cselekmény, jó színészek, aktuális történet, jófajta thriller. A vége némileg nyitva maradt, hátha lesz folytatása.

Két irányból közelít a témához: Svédországban a szervezési-meggyőzési oldal és a szír helyzetből való kimenekülés oldal. A karakterek nincsenek túlzottan kibontva, mert előtörténetet semelyik szereplőnél sem ismerünk meg, szóval nem tudjuk, ki honnan származik. Így csak a sztorira kell hagyatkozni és összecsipegetni az utalásokat.

A vége itt-ott meglepett, máshol pedig már előre kiszámítható volt. De jól bemutatja a helyzetet. Én még erősebben „bűntettem” volna a radikalizálódott szereplőket, hogy elrettentő legyen a nézőknek.

Nem egy megváltó mű, a legtöbb részlete ismerős lehet annak, aki már olvasott, utánanézett a témának. De aki kevésbé jártas benne, annak érzelmes döbbenetek lehetnek.