Brian Smith író, de nem veszik a könyveit. Valentinét, a világhírű filmsztárét viszont annál inkább. Az író megöli a filmsztárt, de egy baleset következtében hamarosan ő is meghal. Gyilkos és áldozat a túlvilágon találkozik.
A hírnév szárnyán (1990) 4★
Képek 44
Szereposztás
Várólistára tette 18
Kiemelt értékelések
Kafka ehhez képest maga volt a racionalitás. Iszonyú szürreális volt az egész. Nem igazán tudom hova rakni… eleve holland (?) film, Franciaországban forgatva, cseh rendező által, ír/angol stábbal, holland íróval… na ezt bogozza ki valaki. Nekem nem sikerült, mert egy katyvasznak láttam az egészet.
A múltkori újranézés miatt úgy döntöttem, új értékelés is dukál, szóval a régit – mivel amúgy is cselekményleírós volt – inkább megsemmisítettem. :D
Emlékszem, hogy amikor én ezt először láttam, nagyon furcsának találtam. A történet, a közben ránk nehezedő hangulat… nem kifejezetten mindennapi. Lassú folyású és meglehetősen szürrealista, s bár még erősen ’80-as évek végi eszközökkel operál, az irónia azért átjön belőle. Talán emiatt is voltam vele úgy már elsőre is, hogy ez nekem határozottan tetszik.
Peter O'Toole az én ízlésemnek kicsit túlságosan is visszafogottan hozza a magától elszállt sztárt, de a szenvedős részekre már kellően magára talál. (Szerintem azokban a snittekben a legjobb, ahol vergődik.)
Colin Firth minden – „öntörvényű” – pillanatát élvezem. Totálisan természetes az egész ember: ha mérges, akkor mérges, ha vidám, akkor vidám, ha cinikus, akkor cinikus, ha meg komplett idiótának nézi a körülötte lévőket, akkor az úgy is van.
Marie Trintignant szintén tökéletes spoiler lányka. Az egyedüli bajom vele, hogy túlságosan ködössé tették a személyiségét. Ami persze valahol érthető – a történet szempontjából – ugyanakkor szerepelhetett volna egy kicsit többet is. Akár a többi szigetlakóval egy snittben, maximum a háttérben. Érdekes karakter, szerintem nem használták ki teljesen a benne rejlő lehetőségeket. :)
Azt viszont nagyon sajnálom, hogy – mintegy önbeteljesítő jóslatként – a színésznő tényleg erre a sorsa jutott a valóságban is, néhány évvel később. :( (A L'amour Partira Demain viszont gyönyörű, mindig örömmel veszem, amikor random felcsendül a filmben. :))
Népszerű idézetek
– Maga már halott, ahogy mi is. Ez a valóság. Csupán illúzió.
– Ez meg Lassie. Gondolom…
– Igen, a híres filmes kutya. És ő sem él.
– Have we met?
– Eh, my name is Merrick. Horace T. Merrick. No doubt you have heard of me.
– Horace T. Merrick? Oh! Yes. The Nobel Prize for literature. Aren't you the man who didn't get it?
– The story of a young man waiting for a telephone call from his mother or his lover or who was it?
– His brother who was his lover.
– That's right. The phone call didn't come, the young man fell asleep on the sofa, when he woke up there was still no phone call, and you squeezed all that into four hundred pages. Amazing.
Itt leginkább a patkányaimat, meg az egereimet hiányolom. Néha többet tudok meg róluk az emberi viselkedésről, mint az emberektől.
– Van szerelem a halál után?
– Pontosan milyenre céloz?
– Szerelmes lehetek egy nőbe?
– Itt, ezen a helyen? Lehetetlen! Csak három érzelmet figyeltem meg: féltékenységet, hiúságot, és unalmat.
– Biztos benne?
– Teljes mértékben.
– Különös…