Egyelőre nem találok szavakat:) Annyira, de annyira lassan indult be a történet, de pont ettől lett hiteles. A mély sebek sem gyógyulnak be varázsütésre…Idő és még több idő. Egy szép történet, ahol azért elég fontos témákról is szó van. Nem csak a tanárnő története ez, hanem a gyerekeké is. A zene összetart, segít, átölel, amikor szükséged van rá. Egyszer mindenképp megéri rááldozni az időt:)