Z: Az elveszett város (2016) 66% 89★

Azt hittem, egy kalandfilmet nem lehet unni, de most sikerült. Nem azért, mert rossz, hanem mert túl hosszú és néha olyan érzésem volt, hogy nem tudja a film eldönteni, hogy mi is akar lenni igazából. Nálam ez most nem igazán működött, pedig kíváncsi voltam rá.

Érdekes volt, mármint számomra. Egyrészről azért, mert egy olyan helyről/városról, civilizációról szólt, akik a régmúltban léteztek, illetve éltek. Régészet miatt mindig is érdekeltek az eltűnt városok. A film után kerestem a városról cikkeket, és elég sok érdekfeszítő dologra bukkantam. Másrészről viszont azért is foglalkoztatott a film, mert két kedvenc színészeim is játszott benne: Charlie Hunnan és Tom Holland. S bár az utóbbit csak a vége felé láthattam, mégis, furcsa volt ilyen szerepbe elképzelni őt. Ahogy Charlie-t is. Nekem ő mindig Artúr marad azzal a megszokott szakállal és nem ezzel az ősemberes kinézettel, amit egyes részeknél viselt.

Hát nem tudom. Ez nekem annyira unalmas volt, hogy a felénél majdnem elaludtam.
Kevesebb lett a megnézésével a váróm, de kb ennyi értelme volt megnézni.

Alapból érdekes volt a koncepció. Az új helyek felfedezése, más kultúrák megismerése. Elképesztő hogy mindig vannak olyan emberek, akik képesek állandóan mozgásban lenni, hezitálás nélkül beleugrani az ismeretlenbe. Vakmerőek, de szerintem sokat köszönhet a világ az ilyen embereknek. A nagy bajom a filmmel az volt, hogy eléggé lassú volt, sok volt benne az üresjárat, illetve a vége sem jött be annyira.

Őszintén szólva mikor már egy órája (1:21) néztem a filmet és Tom még mindig nem volt benne.. Elgondolkoztam, hogy kikapcsolom. De örülök, hogy nem tettem. A végére beindultak a dolgok. Még egy poén is elhangzott. spoiler
A vége pedig… spoiler

A biográfiák megfilmesítésének jó pár gyerekbetegsége megfigyelhető itt. A legfontosabbat emelem ki: ez a film az időt képtelen megjeleníteni. Eleve a főszereplőnk túl fickós, és a sminkesek kesztyűs kézzel bántak vele. Talán csak a felesége frizurája változik egyedül a filmben. Meg persze nőnek a gyerekek. Aztán az életszakaszok között hirtelen váltások vannak. Az idő érzékelhetetlen tehát.
Amúgy ahhoz képest vannak jól működő szekciók, még itt-ott tudja az egészre kiterjedő koncepciót érzékeltetni, de nagyon széteső. Mondjuk, Brad Pittnek én sem mondtam volna nemet, de egészében ez mégis elég vacak.

Nem is tudom, mit mondjak. Olyan felemás érzéseim vannak a filmmel kapcsolatban. Nem a tempójával volt bajom, mert sejtettem hogy lassan fog csordogálni és hogy nem is derül ki sok minden a végére, de azért mégis…mintha valami hiányzott volna. Mintha a film útközben elfelejtette volna, hogy mit is akar bemutatni. Szépen van fényképezve, jó a zene (Ravel-ért külön köszönet), korrekt alakítások, érdekes történet, de mintha a lelke kissé szegényebb lett volna. Egyszer lehet újra előveszem majd, hátha csak nem tudtam elkapni a kvintesszenciáját. Valahol ugyanakkor lenyűgöző is. Ahj de összezavart! :D

Érdekes film és téma mindenképpen, noha kissé túl teátrális volt nekem.
A színészek tetszettek, jó kis névsor.

kicsit féltem tőle, hogy történelmi… azt, hogy életrajzi is, csak utólag vettem észre, ezek nem igazán a kedvenceim, de végül szerencsére nem volt olyan rossz.

de annyira jó sem.

valahogy nekem kevés volt a kalandozós rész, pedig az érdekelt volna, de mintha csak mutattak volna egy kicsit innen is, onnan is, azt csá.
pl. rabszolgáik is hol volt, hol nem volt. meg mikor megérkeztek a fekete párducos helyre, lestek egy sort és már húztak is vissza, wtf? ja igen! 1, azaz egy darab malaccal………………. én ha már addig elcaflatok, ott töltök legalább néhány napot… :s
a kannibálos rész is hamar le lett fújva. de az legalább félelmetes volt kicsit. mm nem így a filmben, hanem a gondolat, hogy a való életben bemenni közéjük, uhh… X( mm már eleve, még mielőtt megtudta, hogy kannibálok… brr… X(

úgyhogy jobban örültem volna, ha inkább a dzsungeljárásról szólt volna a dolog, de nah…

Soha életemben nem láttam ilyen unalmas kalandfilmet. Nem is az volt, nem értem a besorolást: akció meg kaland. Hol? Meg magamat se értem, miért adtam rá négy csillagot. Nem a lassúdad folydogálás volt a bajom, a jó film definíciója nálam nem a pörgős cselekmény, és nem ennek hiánya miatt aludtam el rajta. Nem kötött le. Semennyire sem.