A második világháború éveiben játszódó meghatóan szép történet egy kóristalány, Myra és egy előkelő angol tiszt, Roy tragikus szerelmét meséli el. A nyomorúság és a kedvese halálhíre okozta kétségbeesés kergeti az utcára Myrát, akit megismerkedésük színhelyén, a Waterloo hídon szed fel első kliense.
Waterloo Híd (1940) 18★
Szereposztás
Rendező
Operatőr
Zeneszerző
Kedvencelte 3
Várólistára tette 16
Kiemelt értékelések
ophe_lilka
Az egyik legszebb (és legbánatosabb) szerelmes film, amit valaha láttam, őszintén, végig arra gondoltam, hogy a mostaniak a közelében sincsenek, és ha ilyen gyönyörű, elegáns és finom romantikus történeteket láthatnék most is a moziban, akkor biztosan oda és vissza lennék a műfajért… Az egészet áthatja a régi filmekre annyira jellemző álomszerű, finom ragyogás és időtlen hangulat, amit annyira szeretek, mégis a történet jóval mélyebb ennél. És ami még különlegesség, hogy az akkoriban készült háborús témájú filmek mind egyfajta propagandának tekinthetők, a fronton harcoló hősies férfiakat állították a középpontba, hogy a társadalmi elköteleződést a háború iránt fenntartsák. Ebből a szempontból is ritka és különleges egy olyan filmet nézni, ami az otthon maradottakat, a női oldalt mutatja be, az elhagyatottságot, a kilátástalanságot és az ő háttérben vívott harcukat, aminek szinte az első perctől láthatóan nem lehet jó vége. Vivien Leigh bűbájos, muszáj több filmben is megnéznem őt, Robert Taylor pedig a fiatal katonatisztként egy az egyben úgy néz ki, mint a nagybátyám, csak egy icipicit több hajjal.
Andaxin
Hát az, hogy „meghatóan szép” biztos nem jutna eszembe, elég kemény dráma inkább, arra a polcomra kerül a többi mellé, amit nem akarok újra megnézni. Viszont mindenkinek ajánlom, hogy azt az egyet ne hagyja ki.
