Julien Sorel, egy kisvárosi ács mostoha sorsú fia papnak készül, eközben rajong a hősiességért, a szabadságért és a szerelemért. Pártfogója, Chélan abbé közbenjárása a polgármester, de Renal úr házába kerül, nevelőként. A ház úrnője beleszeret a vonzó külsejű, önérzetes fiatal tanítóba.… [tovább]
Vörös és fekete (1993–1993) 9★
238' · egyesült királysági · dráma, minisorozat 12
3 rész (epizódhossz: 80')
Képek 6
Szereposztás
Kedvencelte 2
Várólistára tette 46
Kiemelt értékelések
A könyvet egyszer elkezdtem, majd abba is hagytam, mert untatott. Viszont ez a minisorozat egész jó volt, nem hittem volna, hogy pont egy ilyen mű fog majd tetszeni.
Ewan McGregor nagyon jól alakította Julien karakterét, maga a karakter pedig igencsak eszes és ravasz. Csakhogy mégis átláttak rajta, hogy a hatalomvágy vezeti. A Napóleonnal való beszélgetések érdekesek voltak, főleg, ha átlát rajtuk az ember. Bár Napóleon ekkor már csak a fejében létezett, mégis vártam, hogy mikor tűnik fel megint. Mintha legjobb barátok lettek volna, vagy afféle tanácsadó. Mondhatni Julien csak magában bízott meg teljesen. Csak a büszkeség nagyobb úr volt nála.
Madame de Renal-t jobban szerettem, mind Mathilde-ot, igaz, idősebb volt Juliennél, mégis igaz szerelem volt köztük.
Mathilde pedig csak a szépfiút látta Julienben, na meg erre rátett még egy lapáttal, hogy terhes lett.
A vége különösen tetszett, végre nem egy nyálas happy endet kaptunk. Valamiért éreztem, hogy Julien inkább meghal, mintsem hazugságok és ármánykodás mögé bújva tovább éljen. Nagyot dobott még rajta, hogy Julien kivégzése után Madame de Renal 3 nappal szintén elhunyt.
Remek adaptáció mindazok ellenére, hogy nem francia színészek szerepeltek benne.
Ewan McGregor remekül alakította Julien Solert. A történet pedig hű volt a könyvhöz. Az ilyen mini sorozatot biztosan többször megnézem.
A szereposztás nagyon tetszett, Ewan McGregor annyira jó Julien volt. Időnként eszméletlen kisfiús, néha meg egy igazi, határozott férfi. Ahogy „játszott” a két nővel, azt nagyon értékeltem.
Nem rég újraolvastam a könyvet, bevallom, a film sokkal jobban tetszett, látványosabb volt.
Nagyon jól érzékeltette a gazdagokat, ahogy lenézik az alacsony sorból származó ács fiát, aki viszont észbelileg jóval felettük állt. Sajnálom a kellemetlen befejezést, Julien jobbat érdemelt volna…de hát a büszkeség nagy úr.
Ami még érdekességként hatott, ahogy Napóleonnal beszélgetett, tőle kért tanácsot, szerintem mindenkinek van egy ilyen „belső hang” akire hallgat és sokszor rossz döntéseket hoz.
Népszerű idézetek
A hatalom igyekszik visszafordítani az ídőt és újból a kicsinyesség uralja a világot. Szegényes szellemiségű emberek, akik mindent pénz élményben mérnek.
Beléptünk egy olyan korba ami szívtelen, lélektől mentes, ezért olyan fásultak az emberek. Semminek nincs következménye, még a kegyetlenkedést is szenvedély nélkül tesszük.